Brüsszelben nagyobb magyar hiánnyal és lassabb növekedéssel számolnak, mint amivel a magyar kormány
Hiába emelte 5,2 százalékra az idei hiánycélt a kormány, még ezt sem fogja tudni teljesíteni, ahogy 2024-ben és 2025-ben is lényegesen magasabb lehet a deficit a tervezettnél – idézte az Európai Bizottság szerdán közölt friss előrejelzését a Portfolio.
A gazdasági lap összefoglalója szerint a Bizottságban arra számítanak, hogy a kedvezőtlen fejlemények miatt jövőre emelkedhet a GDP-arányos adósságráta. Úgy látják, hogy idén recesszióba fordul a magyar gazdaság teljesítménye, és 0,7 százalékos zsugorodást hozhat az év, és bár a kormány jövőre 4 százalékos növekedést remél, Brüsszelben ennél jóval óvatosabb, 2,4 százalékos növekedéssel számolnak. Ezt követheti 2025-ben egy 3,6 százalékos növekedést. Inflációt jövőre 5 százalékra, a rá következő évben pedig 4 százalékra becsülik.
A bizottsági előrejelzés szerint idén 5,8 százalék lehet a költségvetési deficit, jövőre pedig a kormány által tervezett 2,9 százalék helyett 4,3, míg 2025-ben 3,8 százalék. Azaz a Bizottság szerint Magyarország éveken át messze marad a kormány által remélt 3 százaléktól. Ezzel összefüggésben emelkedhet a GDP-arányos adósságráta, az idén decemberi 69,9 százalékról 71,7 százalékra.
A külső hatásokkal kapcsolatban úgy látják, hogy az alacsonyabb világpiaci energiaárak és a lazuló pénzügyi kondíciók segítik majd a magyar gazdaság talpra állását, ugyanakkor az infláció esetén a béremelkedések továbbra is kockázatot jelentenek, ugyanis az erőteljes béremelkedés magasan tarthatja a szolgáltatások áremelkedését, ráadásul a kisebb vállalatoknak nem nagyon van mozgásterük kigazdálkodni az emeléseket, így átháríthatják azt a fogyasztókra.
Ehhez jön még januárban az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, ami önmagában 0,5 százalékot tehet hozzá az infláció mértékéhez.
Az értékelés szerint a költségvetés problémáit elsősorban a várttól elmaradó bevételek, elsősorban áfabevételek okozzák, ami a gyengébb gazdasági teljesítmény eredménye. Emellett a nyugdíjkiadások alakulnak a tervezettnél magasabban a kamatok és az infláció miatt.