• Az elmúlt évek globális válságai idején több embert értek el és segítettek a civil szervezetek (nem kormányzati szervezetek, azaz NGO-k), közben mégis romlott a megítélésük, hála a kormány NGO-ellenes kampányainak.
• A Civilizáció és a Political Capital harmadszor vizsgálta az NGO-kkal kapcsolatos társadalmi vélekedést, az erről szóló jelentést a Nádor utcában, a Bécsig üldözött CEU régi központjában mutatják be. A bemutatót csütörtök délután négytől online is lehet nézni.
• A reprezentatív, személyes megkérdezéses közvélemény-kutatásban – amit már 2019-ben és 2021-ben is elvégeztek – a civil szervezetektől elvárt szerepről, a civilek és az emberek kapcsolatáról, a kölcsönös támogatás tapasztalatairól és lehetőségeiről kérdezték az embereket.
• Kijött az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) civil szervezetek fenntarthatóságáról szóló 2022-es jelentése is: eszerint is kicsit romlott az NGO-k helyzete.

Egyre többen ismerik az NGO-kat, „szinte minden második megkérdezett sikeresen meg tudott nevezni egy civil szervezetet”, és 35-ről 22 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyetlen civil szervezethez köthető témát, tevékenységi kört sem tudtak megnevezni.

A megkérdezettek szerint az NGO-k tevékenységei közül a legfontosabb a rászoruló társadalmi csoportok megsegítése, támogatása, utána jön „a nem (feltétlen) rászoruló, de másoknak segíteni szándékozó embereket segítő aktivitás, a lehetőség és a tér biztosítása számukra, hogy tehessenek a közjó érdekében”.

Ahogyan a két megelőző felmérésnél, most is elkülönült a közéleti jellegű tevékenységek megítélése, és ezeket továbbra is kevésbé tartják fontosnak a „politikamentesnek” vélt társadalmi aktivitáshoz képest.

Válságok alatt nőtt az NGO-k szerepe

A megkérdezettek 32 százaléka tudott felidézni az elmúlt 3 évből olyat, hogy egy civil szervezet vagy annak egy képviselője kapcsolatot kezdeményezett. Ez azt jelzi, hogy a lakosság nagyobb részét tudták megszólítani az NGO-k, de legalábbis az emberekben mélyebb nyomot hagytak ezek az online vagy offline találkozások.

A felmérés résztvevőinek 44 százaléka számolt be olyan civil segítségnyújtásról, amit személyesen ő vagy ismerőse kapott, pedig 2021-ben ez az arány még csak 16 százalék volt. (Főleg az ismerősnek nyújtott támogatás említése nőtt.)

A növekedésben biztosan szerepet játszottak az elmúlt 3 év súlyos válságai: a világjárvány, az ukrajnai orosz agresszió, az inflációs krízis is olyan helyzetet hozott, amiben nagy szerep hárult a rászoruló társadalmi csoportokat segítő NGO-kra.

Többen szeretik a civileket

Két év alatt jelentősen nőtt a civil szervezeteket támogatók aránya:

• 20-ról 26 százalékra nőtt a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát felajánlóké.
• 5-ről 14 százalékra nőtt a nem pénzügyi támogatást adományozóké.
• 3-ról 8-ra nőtt az önkéntes munkával segítőké.

A jelentés szerint a folyamatot segíthette a járványkorlátozások feloldásával könnyebbé vált, személyes jelenlétet igénylő részvétel, az újabb válságok miatt pedig nőhetett a támogatási hajlandóság, a segítők 22 százaléka ugyanis a háború elől menekülőket támogatta NGO-kon keresztül.

A kisebbségi csoportokkal szembeni erős társadalmi előítéletek a velük foglalkozó civilek támogatási hajlandóságát is befolyásolták: a felsorolt csoportok közül a legkevésbé a fogvatartottakkal és az LMBT-közösségekkel foglalkozó szervezeteket támogatnák a megkérdezettek.

A jelentésben azt írják:

„A kialakult sorrend lényegében nem változott a két évvel ezelőtti felméréshez képest. Ez rávilágít arra, hogy ezek az attitűdök mennyire mélyen gyökerezettek a társadalomban. Az ezekkel a csoportokkal, ilyen ügyekkel foglalkozó civil szervezetek működését nagyon megnehezíti az, hogy a lakosság irányából csekély támogatásra számíthatnak.”

Romlott a helyzet

A USAID jelentése szerint a civil társadalom amúgy is kedvezőtlen helyzete 2022-ben nem sokat változott, bár több dimenzióban is enyhén romlott, ami nagyrészt a kormány „tartós ellenszenvéből” ered. Amíg független szervezetek folyamatos zaklatása a jogi környezetet rontotta, addig a civil szervezetek ellen folytatott lejárató kampányok miatt az ágazat általános megítélése romlott.

„A pénzügyi életképesség csökkent a közpénzek elosztásának folyamatos torzítása, egyes civil szervezetek külföldi finanszírozástól való folyamatos függése, valamint a kibontakozó gazdasági válság és az infláció hatása miatt. Eközben a civil szervezetek választások utáni letargiája gyengítette az érdekérvényesítést” – írják.

Az NGO-k folyamatos zaklatása miatt enyhén romlott a pontszám a jogi környezetet illetően, pedig a magyarországi civil társadalmat szabályozó törvények 2022-ben nem változtak.

Vegzálások

Az Oltalom Karitatív Egyesület/Magyar Evangéliumi Testvérközösség hatósági vegzálását hozzák fel példaként, de felidézték a gyermekvédelminek mondott népszavazás utáni bosszút is.

Amikor az NGO-k arra ösztönözték a szavazókat, hogy érvénytelen szavazatokat adjanak le a népszavazáson, 1,7 millió ember mind a négy kérdésre mindkét választ (igen/nem) bejelölje. A népszavazás érvénytelen volt, a szavazásra jogosultak kevesebb mint 50 százaléka adott le érvényes szavazatot. Öt nappal a népszavazás után a Nemzeti Választási Bizottság értesítette a kampányhoz csatlakozó 16 civil szervezetet, hogy a „joggal való visszaélés” miatt bírságot szabott ki rájuk. A két főszervezőt 3-3 millió forintra, a támogató szervezeteket pedig 176 400 forintra bírságolták. A szervezetek közösen fellebbeztek a Kúriához, ami az öt határozatból hármat hatályon kívül helyezett és a 16 bírságból 14-et érvénytelenített, két ügyet pedig formai okokra hivatkozva elutasított. A Háttér Társaság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az ügyben.

Pénzügyi függőség és átláthatatlanság

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2021-es adatai szerint az országban kb. 55 ezer nonprofit szervezet működött, ami kb. megegyezik a 2020-as adatokkal, összbevételük elérte az 1070 milliárd forintot. A szektoron belül nagy eltérések vannak az egyes szervezetek teljes költségvetését illetően: a 2021-es hivatalos statisztikák szerint a civil szervezetek 35 százaléka 500 ezer forintnál kisebb éves költségvetéssel dolgozik, háromnegyedüknek 5 millió forint alatti a költségvetése, az átlag pedig szervezetenként kb. 21 millió forint.

A szektor bevételeinek 44 százalékát teszi ki az állami finanszírozás – ideértve a kormány által kiosztott EU-s strukturális alapokból származó támogatást is –, míg 22 százaléka magánforrásokból jön. A fennmaradó részt a szervezetek saját bevételei és egyéb források teszik ki. A civil szervezetek központi állami támogatási eszköze, a Nemzeti Együttműködési Alap 2022-ben összesen 11 milliárd forint támogatást adott 4000 szervezetnek, a Falusi és Városi Civil Alap (az 5000 fő alatti, illetve feletti településeken működő civil szervezeteknek) pedig egyenként 5 milliárd forintot osztott szét.

Ezeknek az alapoknak a működése továbbra is átláthatatlan: a támogatások például nem kereshetőek a honlapon, és a döntéshozatal bizonyítottan politikailag elfogult a helyi fideszes politikusok vagy a hozzájuk kötődő szervezetek által közvetlenül irányított szervezetek felé, így a független szervezetek, bár formálisan nem zárják ki őket az állami támogatásra való pályázásból, ritkán sikeresek a pályázatokon.

Sok kisebb szervezet egy vagy két helyi (például önkormányzati) finanszírozási forrástól függ, de az önkormányzatok forrásai szintén csökkennek.

Lejáratás és bomlasztás

A kormánypárti médiakonglomerátum vagy nem számol be a civil társadalom tevékenységéről, vagy dezinformációval rágalmazza és becsmérli az NGO-kat.

Az év első felében csalók több NGO-vezetőt is célba vettek: hamis állásinterjúk ígéretével arra próbálták rávenni őket, hogy fedjenek fel elítélendő információkat finanszírozási forrásaikról vagy politikai kapcsolataikról, amit azonnal kiszivárogtattak és elferdítettek több médiumban. A napokban jelentette be a LinkedIn nevű üzleti közösségi oldal kutatója, hogy a Black Cube nevű izraeli magánhírszerző cég állt a magyar civilek elleni, 2022-es fekete kampány mögött. (A kampány egyik célpontja Jeney Orsolya, az Amnesty International egykori magyarországi igazgatója volt, aki erről mesélt a Valótlanul című filmünkben is.)

Tavaly ősszel a Magyar Nemzet cikksorozatot közölt a magyar politikába való amerikai „beavatkozásról”, elsősorban a politikai ellenzéket célozták, de a választási és népszavazási kampányban aktív NGO-kat is azzal vádolták, hogy külföldről finanszírozott ügynökök. Új hívószó, a „guruló dollárok” született arra, hogy külföldi hatalmakból a magyar ellenzéknek küldött pénzek aláássák a nemzetet – idézi fel a jelentés (bár ez egy ősrégi, már a Rákosi-korszakban karikatúrává vált teremtmény volt).

Több esetben bíróságok döntöttek a félrevezető kijelentések ellen rágalmazási és becsületsértési perekben, amiket emberi jogi szervezetek, például a Magyar Helsinki Bizottság indítottak. A nem kormánypárti sajtó intenzíven foglalkozott az NGO-k tevékenységével, egyes civil szervezetek pedig az oknyomozó újságírók fontos szövetségesei is, például korrupciós ügyekben – írja a jelentés.

Az általános benyomás az, hogy a közvélemény egyre inkább értékeli a független civil szervezetek szerepét, bár a negatív propaganda is hatott, különösen vidéken – írják.

A Publicus Intézet 2022. novemberi felmérésében a felnőtt lakosság 72 százaléka (köztük sok kormánypárti) azt mondta, támogatja a tanártüntetéseket. A vállalati szektor - különösen a társadalmi hatásra és felelősségre vonatkozó regionális vagy európai irányelvekkel rendelkező multinacionális vállalatok - egyre nyitottabb a civil szervezetek felé, bár bizonyos eltérésekkel: egyes vállalatok nyíltan együttműködnek a kritikus szervezetekkel ellentmondásos kérdésekben (például a gyerekbántalmazás vagy az LMBT-emberek), mások óvatosabbak, vagy csak hagyományos jótékonysági szervezeteket támogatnak, mint például a Vöröskereszt.

Az alapvető jogok biztosa nem foglalkozott megfelelően több emberi jogi problémával – beleértve az etnikai kisebbségek, az LMBT-emberek, a menekültek és a migránsok elleni jogsértéseket –. emiatt májusban a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége a B kategóriába sorolta vissza ezt a hivatalt.