Móra Ferenc majdnem száz éve, 1924-ben írta meg a Hannibál feltámasztása című szatirikus kisregényét, amiben a középkorú, meghunyászkodó főhős, Nyúl Béla jelentéktelen tanár egy átlagos iskolában, de a karthágói vezérről, Hannibálról szóló tanulmányára felfigyelnek. Azt hiszi, végre elismerik a munkásságát, de kiderül, hogy a fasiszta mozgalom parlamenti képviselője – mivel a tanár szembemegy a fasiszta történelemszemlélettel – benne találja meg a szimbolikus ellenséget, aki ellen uszítva növelheti a táborát.

Akkoriban a Világ közölte volna folytatásokban, de mivel a mű a Horthy-korszakot gúnyolta, nem merték kiadni, aztán a kézirat el is veszett. Csak a szerző 1934-es halála után került elő, akkor pedig pláne nem volt kiadható. Így 1949-ben adhatták ki, a Magyar Nemzetben jelent meg folytatásokban, bár a rákosista cenzúra vagy 200 pontban megváltoztatta az eredeti kéziratot (például a szovjet hadifogolytáborokról szóló részeket is átírták). 1955-ben jelent meg könyvként, majd 2004-ben adták ki az eredeti változatot.

Fábri Zoltán 1956-ban dolgozta fel Hannibál tanár úr címmel, és bár amikor a filmet 1956. október 18-án bemutatták, a forradalom miatt nem kapott figyelmet, de miután 1957 nyarán megnyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíját, visszakerülhetett a mozikba, és bekerült a budapesti tizenkettő közé. Fábri később azt mondta, a film „alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát”.