Tízezrek fognak pocsék fizetésért monoton munkát végezni – közgazdászok rántották le a leplet az akkugyárakról

gazdaság
2023 november 18., 11:30

A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, az ott dolgozókat alacsony bérért fogják alkalmazni, így nem csoda, ha azokra az állásokra gyakran csak vendégmunkásokat lehet találni – a Portfolio.hu így foglalta össze a közgazdasági társaság hazai akkumulátorgyártással és annak munkaerőpiaci vonatkozásaival foglakozó online konferenciáján elhangzott legfontosabb állításokat.

„A kormány nagyon intenzív beruházásösztönzési politikát folytat ebben az ágazatban, viszont ehhez kapcsolódóan hiányzik az erre az ágazatra célzottan kidolgozott foglalkoztatáspolitika” – mondta Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója. A kormány azt prognosztizálja, hogy az évtized közepén már 30 ezren dolgoznak ilyen üzemekben, de a szakértő szerint az, hogy miként lesznek dolgozók az új üzemekben, „az már sokkal kevésbé átgondoltabb”.

Arról is beszélt, hogy az akkumulátorgyártás munkaintenzív jellegű, és alacsony hozzáadott érték jellemzi, így az akkumulátorlánc hazai üzemeiben magas az alacsony bérezésű munkahelyek aránya, a gyártósoron dolgozó operátorok alapbérei nem elegendők a megélhetéshez. A lap bemutatta Czirfusz egyik erről készített ábráját is:

Beszélt arról is, hogy az akkumulátorgyártásban magas a betanított munkakörök aránya, akik biztosítására a kormányzat sokkal inkább a külföldi (harmadik országbeli) betanított dolgozók munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli „importálását” látja célra vezetőnek és olcsóbbnak, semmint a magyarországi alacsony képzettségű, munkaerőpiaci hátrányokkal küzdő emberek foglalkoztathatóságának növelését.

Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa ehhez kapcsolódóan azt emelte ki, hogy például a Samsung gödi gyárában a mintegy 6000 dolgozó fele külföldi, a helyi, gödi munkavállalók száma a százat sem éri el.

A kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártás – a kínaiak az innovációt, a k+f-tevékenységet nem Európába hozzák – nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban. A magyarországi akkugyárakban ugyanis olyan munkahelyek jönnek létre, amelyekben magas az automatizáltság és a monotonitás mértéke, a munkásoknak ugyanazt a pár mozdulatot kell 12 órán át, három műszakban, heti hat napon át végezniük.

Júliusban térképen ábrázoltuk, hogy az akkori információk szerint hogy néz ki a Magyarországot átszövő akkulánc. Így:

link Forrás


Kiemelt videóink