Térképre raktuk a Magyarországot átszövő akkuláncot
Bár a jegybankelnökön kívül gazdasági szakértők sem gondolják, hogy az akkumulátoripar hozná el a magyar gazdaság felzárkózását, a kormány mégis minden támogatást megad a távol-keleti gyáraknak. Közben az is látszik, hogy ezeket a cégeket a hatósági bírságok nem tudják visszatartani a szabálysértésektől.
Általában minden olyan üzemet akkumulátorgyárként emlegetünk, ami ehhez az iparághoz kapcsolódik, de érdemes megjegyezni, hogy nem mindegyik ugyanazt csinálja. Ezen a térképen azt mutatjuk, be, hogyan épül ki az akkubirodalom Magyarországon, hová milyen üzemet telepítenek:
Hogyan leszünk akkunagyhatalom?
Miközben se alapanyagunk, se olcsó energiánk nincs hozzá, a kormány mégis úgy alakítaná akkumulátor-nagyhatalommá az országot, hogy a láncolat szinte minden eleme itt működjön, még a lítiumkitermelésre is vannak tervek. Szijjártó Péter nemrég arról beszélt, hogy ha lezárulnak a jelenlegi beruházások, Magyarország világszinten a második helyre jön fel az elektromos akkumulátorok gyártásában. Győrffy Dóra tanulmánya szerint
2021-ig 2800 milliárd forintnyi akkumulátorberuházás 308 milliárd forintnyi állami támogatást kapott, ami 11 százalékos aránynak felel meg.Viszont annak nincs jele, hogy bármelyik vállalat kutatását-fejlesztését is Magyarországra hoznák. Az akkumulátorgyártó lánc tagjai nagyrészt dél-koreai, kínai vagy japán tulajdonban vannak. Lakatos Péter, a Videoton Holding társigazgatója nemrég arról beszélt, hogy magyar vállalatként ők sem tudtak becsatlakozni, azt mondták nekik, a következő 17 évre megvannak a távol-keleti beszállítóik. A magyar cégek legfeljebb a karbantartási, javítási munkákba tudnak beszállni, illetve az iváncsai vagy a debreceni gyárakat Garancsi István cége építi, Mészáros Lőrinc cégei pedig általában a közművesítésből veszik ki a részüket.
Mik ezek a gyárak?
- A nagy összeszerelők
A legtöbb szó az olyan falunyi méretű gyárakról esik, mint a gödi Samsung, a komáromi vagy az iváncsai SK, a debreceni CATL és EVE, amikben az eletkromos autókba szánt akkumulátorcellákat szerelik össze. Ezeknek a legnagyobb az energia- és vízigénye, meg persze a környezeti hatása. Egyes számítások szerint ha a kínai CATL gyára megkezdené a működést, azzal Paks jelenlegi termelésének negyedét vinné el. Orbán Viktor márciusban jelentette be, hogy még két-három nagy teljesítményű erőmű kell, hogy el tudják látni energiával az ország keleti felében zajló ipari fejlesztéseket.
A cellagyárak működését kísérő zaj és a veszélyes anyagok kezelése miatt a lakosság szinte mindenhol tiltakozik, de a kormány még a személyes közmeghallgatások intézményét is megszüntette. A gödi Samsungnál például szivárgást is tapasztaltak, a sorozatos szabálytalanságok miatt a hatóságok 2019 és 2023. január 26. között 39 alkalommal bírságolták meg a gyárat összesen 101 millió forintra, de ez nem nagy érvágás az árbevételhez képest, és a 35,5 milliárdos állami támogatás is bőven fedezi a járulékos költségeket.
- Vegyi beszállítók
A lítiumos akkumulátorokban az ionokat vezető elektrolitot kisebb dél-koreai tulajdonú üzemekben gyártják. Ilyen a sóskúti Dongwha vagy a tatabányai Soulbrain. Az elektródok aktív anyagait (anód, katód) és az egyéb adalékanyagokat olyan vegyipari cégek gyártják, mint a japán Toyo Ink Újhartyánban, a dél-koreai EcoPro BM Debrecenben vagy az Ácsra tervezett kínai Huayou Cobalt.
- Fóliák
A dél-koreai Volta Energy Solutions az áramvezetéshez szükséges rézfóliákat gyárt a Komárom-Esztergom megyei Környén. A szintén dél-koreai Lotte alumíniumfóliákat készít. A kémiai folyamatokat szabályozó szeparátorfóliák gyártásával három cég is foglalkozik: a japán/dél-koreai LG Toray Nyergesújfalun, a kínai Semcorp Debrecenben és a japán W-Scope Nyíregyházán. A dél-koreai CK EM Solution pedig ragasztót állít elő Hevesen.
- Alkatrészgyártás
Ez a szektort is a dél-korai cégek uralják. Ezen belül akkumulátorházakat és tartozékokat készít a dél-koreai NICE LMS Vácon, a dél-koreai Sangsin EDP Jászberényben és a dél-koreai Shinheung Monoron. Csatlakozókat és egyéb alkatrészeket gyártanak: a dél-koreai Bumchun Salgótarjánban, a kínai Halms Hungary Debrecenben, a dél-koreai Inzi Controls Komáromban, a japán Mektec Pécelen, a kínai Shenzen Kedali Gödöllőn, a dél-koreai Sang-A Frontec Szadán és a japán Nippon Paper Industry Vácrátóton.
- Újrahasznosítók
A dél-koreai JWH az SK On gyárában keletkezett vegyszereket dolgozza fel Komáromban. Az iparág legrosszabb hírű cége a szintén dél-koreai SungEel Hitech, aminek Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén is működik egy-egy üzeme, ahol a gödi Samsung SDI ipari hulladékát hasznosítja újra. Mindkét üzemben súlyos szabálytalanságokat tapasztaltak a hatóságok, előfordult, hogy rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat.
2021-ben a bátonyterenyei üzem eleve katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdett működni, de a veszélyes anyagokat később is szabálytalanul tárolták. Arra a gépre sem volt engedélyük, ami tavaly felrobbant. Aztán az egyik daráló most június elején is kigyulladt. Idén tavasszal még a hatósági ellenőrök is rosszul lettek ott a szabálytalanul tárolt vegyi anyagoktól. A szigetszentmiklósi üzemében egy ember meg is halt tűz miatt. De a néhány milliós bírságokat még mindig bőven fedezi az a 2,8 milliárdos állami támogatás, amit az induláshoz kaptak. A SungEel a németországi Rudolstadtban akart hasonló újrahasznosító üzemet nyitni, de mivel a helyiek közel kétezer panaszt adtak be a lehetséges légszennyezés miatt, a vállalat áprilisban lefújta a projektet.
Az akkuüzemek sora még bővülhet. A kínai Hangke Technology és a Sunwoda is tett már lépéseket a magyarországi működés megkezdéséhez. Ezeknek a gyáraknak a helyszíne egyelőre nem ismert.