A jegybankelnök szerdán a parlamentben ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-es üzleti jelentését. Matolcsy György azt mondta, hogy a 2010 és 2019 közötti korszak a Trianon utáni 100 éves gazdaságtörténet legjobb évtizede volt. Ez szerinte a reformoknak és az egyensúlyi növekedésnek volt köszönhető. Felsorolta, hogy bevételi oldalon szanálták a költségvetést, új adórendszert vezettek be és munkaerőpiaci reformokat hajtottak végre.
De a 2019-es év után valami más következett, például egy másik évtized. Visszatértek részben a 1940-es és 1970-es évek. Szerinte már akkor lehetett látni, hogy lesz energiaárrobbanás, amit más árrobbanások is követnek, látszott, hogy lesz háború, recesszió és inflációs nyomás. A jegybank 2021 közepén megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt. De „itt történt egy törés a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank között”. Míg a jegybank rálépett a fékre, addig Matolcsy szerint a kormány inkább a gázra lépett rá.
Mikor már megindult az infláció első hulláma, a kormány nem vette figyelembe az MNB javaslatait. Szerinte ekkor könnyebb lett volna megfékezni az inflációt. A jegybankelnök szerint „az egész évtizedre árnyékot vet”, hogy megbomlott az egyensúlyi növekedés gazdaságpolitikája. Ezt a hibát az MSZP 100 napos programjához hasonlította. „Kár volt feladni, „Kár volt feladni, nagyon nehéz lesz visszatérni innen. Nagyon könnyű elrontani valamit, és nagyon nehéz megjavítani.” ”
Úgy látja, hogy Magyarország a hibás kormányzati gazdaságpolitikai fordulat következtében 2022 második felére három csapdába sétált bele:
Ez több alcsapdából áll. Kamatcsapda. 2021-ben 2,3 százalék volt az államadósság utáni kamatfizetés, ez 2023-ra 3,7 százalék, és jövőre megduplázódik a 2,3-as szinthez képest.
A másik alcsapda a külföldi működőtőke beáramlásának a csapdája, mert nem lehet erre építeni egy ország felzárkózását. „Soha sehol nem sikerült egy olyan felzárkózási modell, ami külső tényezőre épült.” Példának hozta az akkumulátorgyárakat, amiknél csak 18 százalékos a hozzáadott érték. Szerinte ez is csapdaként működik, mert a hitelkamatoknál is magasabb a külföldi működőtőke megtérülése.
A harmadik a cserearány-csapda. Elmondta, hogy amikor kormányt mond, akkor a „miniszterelnök urat” érti alatta. Elmondta, hogy ha Orbán 2010-ben elfogadja, hogy egy 2000 megawattos megújuló energiaprogramot indítsanak el, akkor most nem lenne problémánk. „Ha az megindult volna, nem sok problémánk lenne. Lenne mindenfajta problémánk: háború, szankciók, Budapest-Brüsszel közötti száraz polgárháború, amit abba kellene hagyni. De valójában az energiafronton Magyarország kifejezetten jól állna.” Ezzel szemben a régióban Magyarországon a legmagasabb az importált energiától való függés, 50-70 százalék.
Ezek a csapdák az évente létrejövő magyar új jövedelem 10-15 százalékát fogják felemészteni szerinte. Matolcsy úgy látja, Magyarország pénzügyi csapdában van.
Azt mondta, hogy termelékenységi csapda is van Magyarországon: „Egymillió új magyar munkahely, fantasztikus eredmény, 1920 után a legjobb mennyiségi eredmény, de nem indultak el a minőségi fordulatok. Például a termelékenységi fordulat.” Sőt 2019-ről 2022-re még romlott is a gazdaság termelékenységi szintje. Ebben már a harmadik legrosszabb szinten állunk.
Matolcsy szerint 2014 óta nem voltak reformok, hanem reformsivatag alakult ki. Reformok nélkül pedig nincs fenntartható felzárkózás, csak hitel és külföldi működőtőke. Elmondta, hogy az élelmiszeripari ársapkák 3-4 százalékkal rontottak az infláción, „mesterségesen és feleslegesen”.
„Természetesen a Magyar Nemzeti Bank 2015-16-tól, az elmúlt 6-7 évben rendszeresen publikálja azokat az elemzéseket, amelyekkel szerettünk volna a kormány szívére és az agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, de ez nem történt meg.”
Ilyen lett volna például a lakáspolitika reformja, az öntözés reformja. Szerinte 2021-ben utolérték az országot a 2010-es évek stratégiai hibái. Ebben az évben a kormány szerinte egy negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. Elengedte az egyensúlyt, utána jött a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások. Szerinte 2021-ben utat tévesztettünk, amit tavaly is folytattunk,
„és még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek vagyunk-e módosítani”.
Matolcsy a végén tisztázta, hogy ezeket nem azért mondja, mert sértődött, frusztrált lenne vagy összeveszett volna a miniszterelnökkel. „Elvi ellentét van a kormány és a jegybank között. A Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az inflációellenes küzdelem, és ehhez várjuk a kormány segítségét.”