16 áldozat történetét mesélte ma el a Néma Tanúk Megemlékezése

November 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja, ezen a napon kezdődik a 16 Akciónap globális kampány, melynek célja a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés.

photo_camera Néma Tanúk Felvonulás, 2023. november 25.
Fotó: Kristóf Balázs/444

Becslések szerint Magyarországon évente 50 ember életét követeli a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszak. Az összes áldozatot azonban nem ismerjük, ugyanis nincs olyan hivatalos szerv ma hazánkban, amely pontos adatokat tenne közzé nyilvánosan.

Idehaza a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület szervezésében, több hazai nőszervezettel közösen minden évben ezen a napon emlékeznek meg azokról az nőkről, akiket az elmúlt évben partnerük, volt partnerük vagy egyéb férfi családtagjuk ölt meg; gyerekekről, akiket az elmúlt év során párkapcsolati, családon belüli erőszakkal összefüggésben öltek meg; és azokról az áldozatokról is, akiket régebben öltek meg, de csak az elmúlt évben derült ki, hogy ilyen gyilkosság áldozatai.

A Néma Tanúk Megemlékezés egyik fő célja, hogy legalább elmondja ezeknek a nőknek a történetét. Akiknek nem lett volna szabad meghalniuk. Ahogy azt a szervezők a mai eseményhez írták: „Az áldozatoknak joguk lett volna az élethez, a biztonsághoz; hatékony védelmet kellett volna kapniuk a bántalmazójukkal szemben, valamint szakszerű segítséget és támogatást.

Az idei kampány során ezért kiemelt figyelmet fordítanak az intézményrendszerre, amely a bántalmazott nőket és gyerekeiket megvédeni és segíteni hivatott.

„A hatóságok, intézmények gyakran nem teljesítik ezt a feladatukat - az áldozatok sokszor úgy érzik, hogy ezek a szervek cserbenhagyják, elárulják őket. Pedig ha az erőszak súlyosságát megfelelően felmérnék, ha hatékony védelmet biztosítanának az áldozatoknak, visszatartó erejű büntetést szabnának ki az elkövetőkre, ha a gyermek legfőbb érdeke az intézményrendszer szemében a biztonságban, erőszaktól mentes környezetben való felnövés lenne, ezzel életeket is lehetne menteni.” A Néma Tanúk Megemlékezésén, amelynek idén az Eötvös10 Művelődési Ház adott helyet, ma 16 cserben hagyott, meggyilkolt nő történetét mondták el, akiket nem védett meg ez az intézményrendszer.

Orosz Bernadett beszédet mond a Néma Tanúk Megemlékezésén, 2023. november 25-én.
photo_camera Orosz Bernadett beszédet mond a Néma Tanúk Megemlékezésén, 2023. november 25-én. Fotó: Németh Dániel/444

Az eseményen felszólalt többek közt Orosz Bernadett is, akinek története az elmúlt években bejárta a sajtót. Ő azt emelte ki, hogy az ellene indított becsületsértési eljárás kapcsán hamarabb állították őt bíróság elé, mint a bántalmazás miatt az exét, aki csaknem halálra verte. Kiemelte a helyzet abszurditását: épp azon szervek hagyják cserben az áldozatokat, és kételkednek a szavában, mentegetve a másik felet, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megvédjék és segítsék a bántalmazott nőket.

Az esemény legfőbb üzenete az volt: a döntéshozatal ne ítélkezzen a bántalmazott nők felett, hanem figyeljen rájuk, és próbálja megérteni őket.

Nagy Gabriella is felszólalt: az ő története hosszú évek óta húzódik, három gyerekéért küzd, akiket a hatóságok a bántalmazó apa felügyeletére bíztak. Bár nemrég a legidősebb lányát visszakapta, a másik kettő továbbra is az apa felügyeletére van bízva. Története szintén arra utat rá, hogy az intézményi rendszer mennyire képtelen az áldozatok érdekeit szem előtt tartva működni.

photo_camera Nagy Gabriella beszédet mond a Néma Tanúk Megemlékezésén, 2023. november 25-én. Fotó: Németh Dániel/444

A Néma Tanúk Felvonulás keretében ezután a Hősök terére sétáltak, ahol felsorakoztatták az áldozatokat szimbolizáló 16 piros nőalakot, rajtuk egy-egy áldozat nevével és történetével.

photo_camera Fotó: Kristóf Balázs/444
photo_camera Fotó: Kristóf Balázs/444

Végül pedig gyertyákat gyújtottak az áldozatok emlékére.

photo_camera Fotó: Kristóf Balázs/444

A 16 akciónap keretében december 10-ig több programmal is készülnek a szervezők, ezekről itt lehet tájékozódni.

Küzdeni kell

1960-ban ezen a napon verték agyon a Mirabal-nővéreket. Testüket egy dzsipbe rakták, amit aztán elsüllyesztettek Salcedóban, a szigetország észak-keleti részén, hogy balesetnek álcázzák a történteket. Minerva, Patria és Teresa a dominikai diktátor, Rafael Leónidas Trujillo parancsára halt meg, aki politikai ellenfelének tekintette a három nőt, akik feminista aktivisták, egyetemet végzett, középosztálybeli asszonyok, családanyák voltak. A Trujillo által korábban többször is megfenyegetett Minerva egykor így fogalmazott: „Ha meghalok, majd kinyújtom a karom a sírból, és még erősebb leszek”.

Ma, 63 évvel meggyilkolásuk után a nők elleni erőszak globálisan az egyik legsúlyosabb probléma, amely a nők mindennapjaira rányomja a bélyegét.Épp a napokban írtuk meg: 2022-ben világszerte közel 89 ezer nőt és lányt gyilkoltak meg szándékosan, többet, mint az elmúlt két évtized bármely más évében. A gyilkosságok több mint felét, körülbelül 55 százalékát családtag vagy élettárs követte el: 48 800 nő és lány halt meg így tavaly. Ami annyit tesz, hogy az év minden napjára jutott 133 ilyen típusú gyilkosság.

Kiemelt videóink