16 áldozat történetét mesélte ma el a Néma Tanúk Megemlékezése

November 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja, ezen a napon kezdődik a 16 Akciónap globális kampány, melynek célja a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés.

photo_camera
Néma Tanúk Felvonulás, 2023. november 25.
Fotó: Kristóf Balázs/444

Becslések szerint Magyarországon évente 50 ember életét követeli a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszak. Az összes áldozatot azonban nem ismerjük, ugyanis nincs olyan hivatalos szerv ma hazánkban, amely pontos adatokat tenne közzé nyilvánosan.

Idehaza a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület szervezésében, több hazai nőszervezettel közösen minden évben ezen a napon emlékeznek meg azokról az nőkről, akiket az elmúlt évben partnerük, volt partnerük vagy egyéb férfi családtagjuk ölt meg; gyerekekről, akiket az elmúlt év során párkapcsolati, családon belüli erőszakkal összefüggésben öltek meg; és azokról az áldozatokról is, akiket régebben öltek meg, de csak az elmúlt évben derült ki, hogy ilyen gyilkosság áldozatai.

A Néma Tanúk Megemlékezés egyik fő célja, hogy legalább elmondja ezeknek a nőknek a történetét. Akiknek nem lett volna szabad meghalniuk. Ahogy azt a szervezők a mai eseményhez írták: „Az áldozatoknak joguk lett volna az élethez, a biztonsághoz; hatékony védelmet kellett volna kapniuk a bántalmazójukkal szemben, valamint szakszerű segítséget és támogatást.

Az idei kampány során ezért kiemelt figyelmet fordítanak az intézményrendszerre, amely a bántalmazott nőket és gyerekeiket megvédeni és segíteni hivatott.

„A hatóságok, intézmények gyakran nem teljesítik ezt a feladatukat - az áldozatok sokszor úgy érzik, hogy ezek a szervek cserbenhagyják, elárulják őket. Pedig ha az erőszak súlyosságát megfelelően felmérnék, ha hatékony védelmet biztosítanának az áldozatoknak, visszatartó erejű büntetést szabnának ki az elkövetőkre, ha a gyermek legfőbb érdeke az intézményrendszer szemében a biztonságban, erőszaktól mentes környezetben való felnövés lenne, ezzel életeket is lehetne menteni.” A Néma Tanúk Megemlékezésén, amelynek idén az Eötvös10 Művelődési Ház adott helyet, ma 16 cserben hagyott, meggyilkolt nő történetét mondták el, akiket nem védett meg ez az intézményrendszer.

photo_camera
Orosz Bernadett beszédet mond a Néma Tanúk Megemlékezésén, 2023. november 25-én.
Fotó: Németh Dániel/444

Az eseményen felszólalt többek közt Orosz Bernadett is, akinek története az elmúlt években bejárta a sajtót. Ő azt emelte ki, hogy az ellene indított becsületsértési eljárás kapcsán hamarabb állították őt bíróság elé, mint a bántalmazás miatt az exét, aki csaknem halálra verte. Kiemelte a helyzet abszurditását: épp azon szervek hagyják cserben az áldozatokat, és kételkednek a szavában, mentegetve a másik felet, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megvédjék és segítsék a bántalmazott nőket.

Az esemény legfőbb üzenete az volt: a döntéshozatal ne ítélkezzen a bántalmazott nők felett, hanem figyeljen rájuk, és próbálja megérteni őket.

Nagy Gabriella is felszólalt: az ő története hosszú évek óta húzódik, három gyerekéért küzd, akiket a hatóságok a bántalmazó apa felügyeletére bíztak. Bár nemrég a legidősebb lányát visszakapta, a másik kettő továbbra is az apa felügyeletére van bízva. Története szintén arra utat rá, hogy az intézményi rendszer mennyire képtelen az áldozatok érdekeit szem előtt tartva működni.

photo_camera
Nagy Gabriella beszédet mond a Néma Tanúk Megemlékezésén, 2023. november 25-én.
Fotó: Németh Dániel/444

A Néma Tanúk Felvonulás keretében ezután a Hősök terére sétáltak, ahol felsorakoztatták az áldozatokat szimbolizáló 16 piros nőalakot, rajtuk egy-egy áldozat nevével és történetével.

photo_camera
Fotó: Kristóf Balázs/444
photo_camera
Fotó: Kristóf Balázs/444

Végül pedig gyertyákat gyújtottak az áldozatok emlékére.

photo_camera
Fotó: Kristóf Balázs/444

A 16 akciónap keretében december 10-ig több programmal is készülnek a szervezők, ezekről itt lehet tájékozódni.

Küzdeni kell

1960-ban ezen a napon verték agyon a Mirabal-nővéreket. Testüket egy dzsipbe rakták, amit aztán elsüllyesztettek Salcedóban, a szigetország észak-keleti részén, hogy balesetnek álcázzák a történteket. Minerva, Patria és Teresa a dominikai diktátor, Rafael Leónidas Trujillo parancsára halt meg, aki politikai ellenfelének tekintette a három nőt, akik feminista aktivisták, egyetemet végzett, középosztálybeli asszonyok, családanyák voltak. A Trujillo által korábban többször is megfenyegetett Minerva egykor így fogalmazott: „Ha meghalok, majd kinyújtom a karom a sírból, és még erősebb leszek”.

Ma, 63 évvel meggyilkolásuk után a nők elleni erőszak globálisan az egyik legsúlyosabb probléma, amely a nők mindennapjaira rányomja a bélyegét.Épp a napokban írtuk meg: 2022-ben világszerte közel 89 ezer nőt és lányt gyilkoltak meg szándékosan, többet, mint az elmúlt két évtized bármely más évében. A gyilkosságok több mint felét, körülbelül 55 százalékát családtag vagy élettárs követte el: 48 800 nő és lány halt meg így tavaly. Ami annyit tesz, hogy az év minden napjára jutott 133 ilyen típusú gyilkosság.