Amerikai hadihajó érkezett a hajózási szabadság jegyében a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére szombaton – jelentette be az Egyesült Államok hetedik flottájának parancsnoksága. A Hopper nevű romboló a kínaiak által Hszisa-szigeteknek nevezett Paracel-szigetek közelében járt. A területre Kína mellett Tajvan és Vietnám is igényt tart.
A Dél-kínai-tengerért folyó politikai-diplomáciai csetepaténak már komoly popkulturális kivetülései is voltak. Júliusban Vietnámban betiltották a Barbie filmet, mert abban egy olyan térkép szerepelt, amivel megerősítenék Kína követelését a Dél-kínai-tenger egy vitatott területére. Néhány nappal később pedig egy k-pop bandának kellett bocsánatot kérnie ugyanezen térkép miatt.
A flotta közleménye szerint a művelettel fel akarták hívni a figyelmet a nemzetközi jog által a térségben engedélyezett szabad tengeri közlekedésre, melyet Kína korlátozni igyekszik. A térségen történő szabad áthaladáshoz Washington szerint bármely ország hajójának, köztük hadihajójának is joga van, hozzátéve, hogy az áthaladás engedélyhez kötése – melyhez a három állam hadihajók esetében ragaszkodik – ellenkezik a nemzetközi joggal.
A kínai hadsereg törvénytelennek nevezte a romboló „kínai vizekre történő behatolását”, írja az MTI. A tajvani és vietnámi reakciókról egyelőre nem érkezett jelentés. A Reuters arról számol be, hogy Peking szerint a kínai hadsereg bevetette haditengerészeti és légi erőit, hogy „kövessék, figyeljék és figyelmeztessék” az amerikai rombolót.
A térségbe nem először érkezett amerikai hadihajó, a hetedik flotta pedig már korábban megerősítette, hogy végez rutinműveletet a térségben, kiemelve, hogy Washington „továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden légi és vízi úton jelen legyen, ahol a nemzetközi jog ezt megengedi”.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.