A román korrupcióellenes ügyészség eljárást indított Teodosie ortodox érsek ellen
Vesztegetés gyanújával bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló konstancai (Constanta) székhelyű tomisi főegyházmegye vezetője ellen.
A DNA sajtóközleménye szerint az érsek júliusban 20 százalékos részesedést (160 ezer lej (12,2 millió forint) csúszópénzt) ígért egy üzletembernek, ha az egyházügyi államtitkárság tisztségviselőire gyakorolt állítólagos befolyását latba vetve 800 ezer lejes kormányzati támogatást eszközöl ki a tomisi főegyházmegye templomépítési és -felújítási munkálatai számára.
A vádhatóság szerint a megállapodás részleteiről tartott megbeszélésen – az érsek és az ügyben tanúként szereplő üzletember mellett – a főegyházmegye egyik tanácsosa is részt vett, akit bűnrészességgel gyanúsítanak.
Az egyház hivatalos álláspontjával gyakran szembehelyezkedő, a világjárvány idején nyíltan oltásellenes szólamokat hangoztató és a járványügyi intézkedéseket rendre megsértő Teodosie érsek ellen nem először indít bűnvádi vizsgálatot a DNA. A vádhatóság 2017-ben bíróság elé is állította, mondván, az illetékes hatóságokat hamis nyilatkozatokkal megtévesztve jogtalanul szerzett európai uniós támogatást. A legfelsőbb bíróság 2020-ban jogerősen felmentette az érseket a vádak alól.
A DNA mostani bejelentése után Vasile Banescu, a román ortodox egyház (BOR) szóvivője közölte: az igazságszolgáltatás mellett az egyházi hatóságok is érdekeltek bármely valós korrupciós ügy felderítésében. „A korrupció olyan társadalmi csapás, amely az egyházat is érintheti, ennek büntetése és visszaszorítása pedig az egyház számára elősorban erkölcsi kötelesség” – áll a közleményében.
A román ortodox egyház zsinata szombaton bocsátott ki körlevelet a korrupció elleni fellépés módozatairól, arra figyelmeztetve a klérust, hogy elveszthetik hivatalukat, súlyosabb esetekben pedig kizárhatják a papság soraiból azokat, akiket korrupción érnek.
A zsinati körlevél nemcsak a megvesztegetés különböző formáinak büntetésére tér ki, hanem az egyházi adományok elfogadásának szabályait is szigorítja, ugyanakkor leszögezi, hogy az adományozók semmilyen tulajdonosi vagy használati jogot nem szereznek azokban az apátságokban és templomokban, amelyek létrehozását, illetve felépítését támogatják, adományaikkal pedig nem vásárolhatnak maguknak beleszólási jogot az egyházi intézmények működésébe. (MTI)