Orbán szerint a magyar és a szerb nép készen áll harcolni, ha arra volna szükség
Orbán Viktor interjút adott a Tanjug szerbiai hírügynökségnek, ezt foglalta össze az MTI.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország kulturális és nyelvi értelemben, továbbá a hagyományok tekintetében is szigetnek számít Európában, hiszen nem tartozik sem a szláv, sem a germán nyelvcsalád országaihoz, keresztény, katolikus ország, amiben a hagyományok nemzetileg egyedi összetétele jelenik meg, ezért nagyon nehéz a tőle különböző szomszédokkal kapcsolatot kiépítenie, de ez Szerbiával sikerült.
A magyarellenes hangok eltűntek a szerbiai politikából
Orbán szerint a magyarok és szerbek közötti jó kapcsolat felvállalásával Aleksandar Vučić szerb elnök nagyobb kockázatot vállalt, mert Szerbiában nagyobb lélekszámú magyar kisebbség él, mint amilyen a magyarországi szerb kisebbség lélekszáma. A Vajdaságban nagyszámú magyar él, ami Orbán szerint jogilag, intellektuálisan és politikailag is nagy kihívást jelenthet, hiszen meg kell találni a módját annak, hogyan lehet együtt élni egy szomszédos ország nemzeti kisebbségével.
„Ez nem könnyű kérdés, és ha körülnézünk Közép-Európában, csak nagyon kevés pozitív válasz van erre a kihívásra. De az Önök elnökének, Aleksandar Vučićnak sikerült egy nagyon korszerű, úgy is mondhatnám, hogy európai, de egyúttal keresztényi alapokkal rendelkező választ találnia erre a kérdésre. Ő a magyarokat olyan közösségnek tartotta, amely hozzájárul Szerbia sikeréhez. Tehát már nem teherként, kihívásként, veszélyként tekint ránk, hanem a nemzetük konstruktív részeként, amely hozzájárulhat a szerb nemzet sikeréhez” – mondta Orbán.
Szerinte ez a hozzáállás sikeresnek bizonyult, és ma már minden szerb, még a szélsőséges, nacionalista szerbek is látják, hogy ez működik. „Semmit nem veszítettek, de sokat nyertek. Szóval nagyban hozzájárultunk a közös sikerhez, úgyhogy nincs ok arra, hogy támadják a magyarokat, és a szerbiai belpolitikában magyarellenes kártyát játsszanak ki. Az ilyen hangok pedig lassan, de biztosan eltűntek a szerbiai politikából, amit mi itt Magyarországon is érzékeltünk” – mondta.
A magyar és a szerb nép kész harcolni
Orbán szerint Szerbiát és Magyarországot a jövő is összeköti. A közelgő veszélyek mindkét országra nézve ugyanazok: mindkét országnak erős nemzeti identitása van, „szeretjük az országunkat, szeretjük a népünket, szeretjük a történelmünket, és készen állunk harcolni érte” – mondta. „Szóval mi nem szeretnénk egy nagy, európai egyesült államok vagy valami szuperállam részei lenni, és annak csak egy provinciájává válni. Mi büszke nemzetek és büszke államok vagyunk” – mondta Orbán, megismételve, hogy mindkét nép készen áll harcolni, ha arra volna szükség.
A bolgár kormány lépése magyarellenes
Az orosz földgáz tranzitjára vonatkozó, tervezett bolgár intézkedésekről azt mondta: „Nem érdekel, hogy miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak Oroszországgal kapcsolatban. Ez nem az én dolgom. Én a magyarok vezetője vagyok, és amit a bolgár kormány tett, az egyértelműen magyarellenes lépés, és vissza kell vonniuk. Nem tudjuk elfogadni, meg kell változtatniuk.” Orbán azt mondta, „bármi is volt az indítékuk, a következmények negatívak a magyarokra nézve, amit nem fogadhatunk el”.
Az EU-nak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra
Orbán szerint nem tisztességes, hogy a nyugat-balkáni országok évek óta folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, és ez a folyamat nagyon lassú, míg Ukrajna egyszer csak politikai okokból kifolyólag elkezdi a tárgyalásokat. Azt mondta:
„Attól tartok, az európai vezetők nem értik Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét. Túl messze vannak. Ez az oka annak, hogy úgy gondolom, az én küldetésem, hogy segítsek nekik megérteni Szerbia jelentőségét, a Balkán jelentőségét, azt, hogy mi forog kockán. […] Az a probléma, hogy nem értik, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra, mert a szerbeknek vannak más lehetőségei is.”
Szerbia, illetve elődje, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok közé tartozott, és most is nagyobb a mozgástere. Változik a világ, változnak a domináns erők, és a szerbeknek lehetőségük van választani az európai vagy egy másik stratégiai út között. „Európának kellene meggyőznie Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, nem Önöknek minket, hogy fogadjuk be Szerbiát” – mondta Orbán.
Koszovó provokálja a szerbeket
A miniszterelnök a koszovói helyzetet nagyon összetettnek nevezte. Mint mondta, az utóbbi néhány évben azt látta, hogy a szerbek állandó provokációnak vannak kitéve. Véleménye szerint a provokációra lehet jól is reagálni, de attól a provokáció még provokáció marad.
„Magyar kisebbség számos országban él, és tudjuk, hogyan tudja a többség provokálni a kisebbséget. Tehát értem, hogyan működik ez azon a területen [Koszovóban], és ez az oka annak, hogy támogatjuk az ott élő szerb kisebbséget. Készen állok arra, hogy megtegyek mindent, amit csak lehet. Még fizikai veszteségeket is szenvedtünk a helyi csoportokkal történt összetűzések során, de ennek ellenére jelentős támogatást nyújtunk” – utalt Orbán a májusi esetre.
Orbán szerint jó, hogy a szerb diplomácia a nemzetközi jog betartásához ragaszkodik, mert a nemzetközi jog Szerbia oldalán áll, ezt a kérdést pedig enélkül nem lehet kezelni. Az EU öt tagországa Szerbiához hasonlóan nem ismerte el Koszovó függetlenségét, tehát ez még nyitott kérdés, tárgyalni kell róla – mondta Orbán.
Egyre hangosabbak a birodalmi hangok (az EU-ban)
A jövő évi EP-választások tétjéről Orbán azt mondta, Európa mindig is kétféleképpen szerveződött meg:
- A római birodalom hagyománya egyetlen birodalom alá szervezné az összes területén élő embert, ennek megvannak az előnyei és a hátrányai.
- A nemzetállamok hagyománya.
Szerencsés időkben megvolt az egyensúly a kettő között, de a Brexittel felbomlott ez az egyensúly, és egyre hangosabbak a birodalmi hangok. Magyarország ezzel nem ért egyet, és harcolni fog az önállóságáért – mondta Orbán.