• Azon lehet vitatkozni, hogy mikor ért utoljára magyar katonákat olyan súlyos támadás, mint a hétvégén Koszovóban.
• Azon viszont nem, hogy mikor legyintett ekkorát Magyarország politikai vezetése 19 sérült katonára: soha.
• Ez történik, amikor egy kormány külpolitikailag annyira elszigetelődik, hogy a megmaradt néhány barátjának kénytelen mindent elnézni. Még azt is, ha magyar katonákat sodor a meglincselés szélére.

Magyarország 2023-ra egészen különleges pozícióba lavírozta magát. Bár az ország továbbra is a NATO, a világ legerősebb katonai-védelmi szövetségének tagja, ott tesz a céljainak és működésének keresztbe, ahol tud. Így tett és tesz az Orbán-kormány a finnek és a svédek NATO-csatlakozásával, és így tesz az Oroszország ellen a túlélésért küzdő ukránok esetében is.

A magyar külpolitika gyakorlatilag trollkodásra redukálódott, ennek ellenére vannak olyan konkrét helyek és ügyek, ahol a magyar honvédség hatékonyan együtt tud dolgozni nyugati partnereivel. Az egyik ilyen Koszovó, ahol a KFOR, a NATO felügyelete alatt álló békefenntartó haderő 1999 óta dolgozik azon, hogy az ország többségi albán és kisebbségi szerb lakossága úgy-ahogy egymás mellett tudjon élni.

A KFOR-ba az amerikaiak és az olaszok mögött a magyarok adják a legtöbb katonát, így nem meglepő, hogy a szerbek és albánok közt a hétvégén fellángoló erőszak csitításában is fontos szerepük volt. Miután a szerbek bojkottálták a koszovói helyhatósági választásokat, több olyan településen is albán polgármestert választottak meg, ahol a lakosság szinte teljes egészében szerb nemzetiségű. Ez egyébként a NATO szerint sincs így rendben, azonban a pristinai albán vezetés ennek ellenére ragaszkodik a szerintük törvényesen megválasztott polgármesterek kinevezéséhez.

Koszovó északi, szerb többségű részén az utóbbi években kívülről teljesen jelentéktelennek tűnő, még szimbolikusnak is nehezen nevezhető ügyek is tudtak súlyos összecsapásokat okozni, így garantálható volt, hogy az albán polgármesterek ügye ismét felkorbácsolja az indulatokat. Így is történt, és a Koszovóból érkező felvételek alapján inkább az a meglepetés, hogy az olasz és a magyar katonák viszonylag enyhe sérülésekkel megúszták a feléjük irányuló lövéseket és Molotov-koktélokat.

Nyugati békefenntartókat azonban még ilyen támadások is viszonylag ritkán érnek, így nem csoda, hogy azokat szinte minden érintett a lehető leghatározottabban elítélte.