Azok után, hogy szerdán kora délután megjelent a Magyar Közlönyben az igazságügyi reformmal kapcsolatos utolsó európai uniós elvárásoknak is eleget tevő törvénymódosítás, nem meglepő módon az Európai Bizottság bejelentette: a jogállamisági problémák miatt befagyasztott támogatások jelentős részét megnyitják Magyarország számára.

„Az Európai Bizottság ma két határozatot fogad el Magyarországgal és az ország jogállamisági helyzetével kapcsolatban. Az egyik a magyarországi igazságügyi reformot érintő horizontális feltételekhez kapcsolódik, a másik pedig a költségvetési feltételrendszerre vonatkozik” – olvasható a testület közleményében.

A Bizottság azt írja: „Alapos vizsgálatot és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecserét követően a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatalára kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélje meg, hogy az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális felhatalmazó feltétel teljesül az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része nem lenne többé zárolva, és így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd EUR összegű visszatérítés igénylését.”

Vagyis az eddig befagyasztott támogatásoknak több mint tízmilliárd eurónyi része válik hozzáférhetővé a következő években, a 2021-2027-es költségvetési időszakban. A kohéziós alapokban eddig összesen mintegy 30 milliárd, Magyarországnak szánt forrás volt befagyasztva, ennek csaknem a harmadát szabadította fel most a Bizottság. A brüsszeli testület a közleményében leszögezte, hogy

a 10,2 milliárd euró feloldásán a túl továbbra is zárolt finanszírozás mintegy 21 milliárd eurót tesz ki.

Annak, hogy ekkora összeg továbbra is zárolva marad, a Bizottság közleménye szerint az alábbi okai vannak:

1. Magyarországi jogállamisági problémákMég 2022. december 15-én a költségvetési feltételrendszer keretében intézkedéseket fogadtak el „az uniós költségvetésnek a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szembeni védelmére”. Ezek az intézkedések a magyarországi jogállamiság elveire vonatkoznak

• a közbeszerzés,
• az ügyészségi fellépés,
• az összeférhetetlenség,
• a korrupció elleni küzdelem
• és a közérdekű vagyonkezelői alapítványok területén.

A közlemény szerint a „rendszeres eszmecserék ellenére a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem foglalkozott a jogállamiság elveinek azon megsértéseivel, amelyek miatt a Tanács 2022 decemberében intézkedéseket fogadott el. Ezért a Bizottság nem tudja javasolni a Magyarországgal szembeni intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését”. Ez azt jelenti, hogy három, összesen 6,3 milliárd eurós költségvetésű kohéziós politikai program forrásaihoz Magyarország továbbra sem fér hozzá.

2. Helyreállítási és ellenálló-képességi tervA bizottság közleménye felidézi: a Tanács 2022. december 15-én jóváhagyta a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi tervet (RRP). Ekkor Magyarország 27 "szuper mérföldkő" teljesítését vállalta az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében. A közlemény szerint „mivel a szuper mérföldkövek nem teljesültek maradéktalanul, egyelőre nem lehet kifizetési kérelmet teljesíteni”.

Kölcsönös bizalmatlanság

Az Európai Bizottság eddig arra várt, hogy Magyarország orvosolja az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait. Ez a folyamat zárult le a szerdán megjelent törvénnyel – a két fél közötti utolsó percig tartó huzavona mindenesetre komoly bizalmi válságot jelez.

Az eddig befagyasztott uniós források egy részének felszabadítására egy ideje már lehetett számítani, a szerdai fejlemények fényében pedig szinte biztosra lehetett venni (bár a Guardian néhány órája még arról írt, hogy az Európai Parlament nagy képviselő-csoportjainak vezetői levelet írtak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a Magyarországnak szánt uniós források feloldásával kapcsolatos kifogásaikról).

Ezzel együtt sajátos mellékízt ad az ügynek, hogy a forrásokat épp aznap szabadították fel, amikor a magyar parlament elfogadta a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt, és azzal létrehozták a minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A jogszabályról a magyarországi független szerkesztőségek közös álláspontját itt, a TASZ reakcióját itt olvashatja.