Kedden este a parlament elfogadta a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást. Februártól létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami a törvény szerint elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, munkáját a Rogán Antalhoz tartozó titkosszolgálat is segíti.

„A törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, régóta a kormány taktikája, hogy olyan jogszabályszöveggel áll elő, ami direkt homályos, szándékosan túl széles fogalmakkal operál, így bárkire ráhúzható, és az a célja, hogy mindenki, aki részt vesz a közéletben, úgy érezze, a hatálya alá tartozik, és ezért féljen. Az, hogy a kormány mennyire éri el a célját, attól függ, hogy a célba vett személyek és szervezetek mennyire ijednek meg” – mondta a 444-nek Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója.

Az új hivatal a nemzeti szuverenitás érvényesülése szempontjából vizsgálatokat indíthat, jelentéseket tehet, ahogy azt szakértők a törvényjavaslat megjelenése után mondták, tulajdonképpen bármilyen közéleti megnyilvánulást úgy ítélhet meg, hogy az külföldi érdekeket szolgál. Dojcsák szerint az a legaggasztóbb és legfenyegetőbb, hogy bármit vizsgálhatnak, ami a kormánynak nem tetszik. „A törvény leginkább azokat a kis közösségeket érinti, akik a helyi közügyekben megnyilvánulnak.Mondok egy példát, egy csoport meg akar akadályozni egy környezetkárosító beruházást a településükön, ami a kormánynak fontos. Ha ez ellen például tüntetést szerveznek vagy petíciót indítanak, de a kormány mégis úgy értékeli, hogy a gyár megépülése Magyarország nemzetgazdasági érdeke – amiket mostanában szoktak hangoztatni –, akkor a helyi aktív polgárok könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a szuverenitásvédelmi hivatal vizsgálódik ellenük, jelentést ír róluk, és aztán lejárató kampány célpontjaivá válnak.”

Azoknak, akik nem professzionálisan vesznek részt a közügyekben, hanem aktív polgárként a szabadidejükben, a TASZ igyekszik minden támogatást megadni, hogy a „lehető legkevésbé veszélyeztetve végezzék ezeket a tevékenységeket”.

Propaganda az egész

A törvénymódosítás büntethetővé teszi a választói akarat tiltott befolyásolását, aki a választási kampányhoz külföldi vagyoni hozzájárulás fogad el, 3 év börtönt is kaphat. Emellett a politikusok nem folytathatnak külföldi támogatásból a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére irányuló tevékenységet.

A törvény ellen független médiumok és a civil szervezetek is tiltakoznak. Közleményükben azt írják, ezt nem lett volna szabad elfogadni, mert nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek szerint a jogszabály nem felel meg a demokratikus jogállam kritériumainak, és a felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal nem jogállami hatóság, önkényes eljárása ellen nem lehet bírósághoz fordulni.

„A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak semmiféle jogilag szabályzott eljárása nincs. Ez annak a jele, hogy nem jogvezérelt állami szerv, nem jogállami célja van, hanem propagandaeszköz, és kizárólag politikai célból hozták létre. Ha megindulnak az eljárások – nem lehet tudni, hogy egyáltalán meg fognak-e –, és a hivatal megsérti valakinek a jogait, akkor meg kell nézni az aktuális jogrendet, hogy milyen utak vannak, amiket meg lehet próbálni azért, hogy valaki jogi eljárásban keresse az igazát” – mondta Dojcsák, hozzátéve, ha kell, formabontó jogi eszközöket is be fognak vetni, amik nem feltétlen erre az élethelyzetre lettek kitalálva. Példaként a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttét említette. Akkor azt gondolták, hogy az veszélyezteti a magyar sajtószabadságot, de a sajtószabadság kikényszerítésére nem igazán vannak a jogrendszerben eszközök, úgyhogy inkább versenyjogi eljárást indítottak a KESMA ellen.

Mit lehet tenni?

Dojcsák szerint a legfontosabb, hogy nem szabad megijedni az új törvénytől, át kell látni a szitán, hogy a kormány megint meg akarja ijeszteni a kritikusait. „Legjobban szerintem úgy tudnak fellépni, hogy együtt kifejezik, hogy ez a törvény valójában nem törvény, ez a hatóság valójában nem hatóság, ez politikai propaganda, és lerántják a leplet erről a kormányzati intézkedésről.”

Ettől függetlenül a szabályozás nagyon veszélyes, mondja, a hatóság bárkiről gyakorlatilag bármilyen adatot megismerhet, azokat, ha akarja, nyilvános jelentésben világgá kürtölheti. „De már láttunk hasonlókat korábban, a 2018-as Stop Soros vagy a 2017-es civiltörvényt, amiket vagy nem is használt a kormány, vagy az európai fórumokon elbuktak.” Az EU Bíróság mindkettőről kimondta, hogy jogsértő, utóbbit 2021 májusában helyezte hatályon kívül a parlament.

„Minden jogi és egyéb eszközzel fel kell lépni a szuverenitásvédelmi törvény ellen, folytatni kell a munkát, tiltakozni kell a rossz kormányzati intézkedések ellen, meg kell szervezni a saját közösségeinket, mert igazából a kormány ezeket akarja ellehetetleníteni” – mondta Dojcsák.