Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára először viccnek hitte a beadványt, amelyben Pócs Alfréd, a hazai szkíták képviselője azt kérte, hogy honos népcsoporttá nyilvánítsák a szkítákat. Soltész szerint ez szembe megy a józan ésszel, hangzott el a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről szóló határozati javaslat összevont vitájában kedden a parlamentben.

Pócs Alfréd valahogy összeszedett 1370 aláírást, hogy honos népcsoporttá nyilvánítsák a szkítákat, amit aztán a parlament igazságügyi bizottsága elé tárt a múlt héten. Az új világ ígérete azonban nem győzte meg a bizottságot, ahol összeállt a nagykoalíció a szkíta kisebbség ellen, és mind a tizenegyen azt a határozati javaslatot támogatták, ami nem javasolja a parlamentnek, hogy honos népcsoporttá nyilvánítsa a szkítákat.

Soltész az erről szóló parlamenti vitán hangsúlyozta, Magyarországon évszázadok óta 13 őshonos nemzetiség él, akiket az alaptörvény a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek nevez.

Soltész Miklós idézte Freund Tamás, az MTA elnökének állásfoglalását, mely szerint nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat - mely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel -, ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.

Az államtitkár megjegyezte, felül kéne vizsgálni a szabályozást, amely szerint, ha ezer ember valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor az Országgyűlésnek foglalkozni kell a honos nemzetiséggé válási törekvésükkel. A törvényalkotási bizottság álláspontját előadó Vécsey László megerősítette az igazságügyi bizottság álláspontját és jelezte, szerinte is módosítani kell a szabályozást. (MTI)