Nem, nem lett nettó befizető Magyarország

Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem – írja a Portfolio.

Pénteken ugyanis, amikor Brüsszelben megkérdezték Orbán Balázstól, miért vétózott a miniszterelnök a költségvetés módosítására, ha amúgy több pénzt kap az EU-tól, mint amennyit befizet, a tanácsadó ezt válaszolta kollégánk tudósítása szerint: „Az állítás nem igaz, Magyarország nettó befizető lett az elmúlt években”. Egy újságíró még ki is javította, hogy csak a befagyasztott források miatt van ez így.

Azonban sem Orbán Balázsnak, sem az újságírónak nem volt igaza.

A Portfolio azt írja, bár a 2021-2027-es hétéves pénzügyi keretből Magyarország idén minimális mennyiségű forrást tudott csak lehívni a különböző EU-s jogállamisági tárgyú eljárások miatt, több jogcímen is érkeztek Magyarországra uniós támogatások.

Így érkeznek pénzek

• az előző, 2014-2020-as ciklus utófinanszírozásaiból,
  
• a központi, brüsszeli elosztású tételekből,
  
• a közös agrárpolitikával összefüggő támogatásokból.

A lap a részletes adatokat megvizsgálva arra jutott, hogy papíron az évi 2765,2 milliárdos teljes magyar bevételi oldal közel fele, 1273 milliárd forint eshet ki biztosan az év végéig, miközben 1491 milliárd befolyhat a büdzsébe. Ennek megfelelően novemberig 1265,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.

Ehhez képest a költségvetés márciusban elfogadott módosított változata szerint 662,16 milliárd forint lesz a magyar költségvetés hozzájárulása az uniós költségvetéshez. Ezt azóta némileg befolyásolja zsugorodő magyar GDP és a kedvezőbb euróárfolyam, de utóbbi ugyanígy a bevételi oldalra is hatással van. Végső soron úgy lehet számolni, hogy 662,6 milliárd forintnyi befizetés esetében a mindenféle uniós eljárások miatt blokkolt kifizetésekkel együtt nézve, a már beérkezett 1265,4 milliárd forinttal számolva is még mindig haszonélvezőnek számít Magyarország.A Portfolio felhívja a figyelmet, hogy bár már az államháztartási jelentés szerint november végéig az uniós kiadások 2402,0 milliárd forintot tettek ki, ezek valójában tartalmazzák azokat az előlegfizetéseket, amelyeket a magyar költségvetésből fizettek ki az uniós támogatási programokra. Ez a tétel nem is jelenik meg a mérlegszemléletű hiányban, mivel a kormány a kifizetéseket visszaigényelheti, vagyis követelésként valójában forrást jelentenek így is.