A Nemzeti Népegészségügyi Központ a hétvégén húsz olyan úgynevezett kijelölő határozatot tett közzé a honlapján, „amelyek az ország különböző egészségügyi intézményeinek, különböző osztályainak a részleges, vagy teljes leállását jelentik be, 2023. december- 2024. januártól” – írja Facebookon Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, a Röntgen blog szerzője. A kijelölő határozatok sorát az NNK honlapján itt lehet megtalálni, egyesével pdf-ben tölthetők le.

Kunetz volt az, aki decemberben beszámolt arról, hogy a budai Szent János Kórházban 2024. november 30-ig a Kardiológiai Osztály „a minimumfeltételek részleges- és átmeneti hiánya miatt nem tudja ellátni a II. kerületi lakosságot, a meglévő 36 fekvőbeteg ágyat 18-ra kénytelen csökkenteni”, majd a napokban arról, hogy a kórház további betegellátásokat is kénytelen korlátozni: egy január 3-i dokumentum alapján azt írta, hogy a gasztroenterológia, az endokrinológia és az anyagcsere osztály, a neurológia állt le, valamint stroke-ügyelet sem lesz a Szent János kórházban. A kórház az intézkedések tényét elismerte, mégis hangulatkeltésnek tartotta az ügyet.

A poszt szerint több megyei centrumkórház és a szintén fővárosi, ugyancsak budai Szent Margit kórház egyes ellátásai is szünetelnek. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a Margitban is a gasztroenterológiai ellátás, valamint a gyomor- bélrendszeri vérző betegek ellátása vált megoldhatatlanná. Kunetz szerint ez azt eredményezi, hogy a budai oldalon nem marad ilyen ellátás, hogy sok budai beteget kapacitáshiány miatt máshol kell ellátni, „a vérző betegeket a mentőszolgálattal utaztatni kell a pesti oldalra, másrészt a még működő kórházakban a gasztroenterológiai várólisták fognak elviselhetetlenné válni”. A súlyos sérültek ellátását eddig csak a János kórház végezte, most ez megszűnik.

Az NNK határozataiban szerepel még egy fővárosi intézmény, a Honvédkórház, amely helyett a 16 év alattiak altatásos szájsebészeti ellátását február 2-ig a Semmelweis egyetem látja el. A listán szerepelnek a Békés, a Csongrád-Csanád, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Komárom-Esztergom, a Heves és a Zala megyei centrumkórházak, valamint több városi kórház is.

Az egyik legmegdöbbentőbb kijelölés az, hogy miután az egri Markhot Ferenc kórházban nem tudják biztosítani a szemészet ügyeleti ellátását, az ügyeleti időben érkező betegeknek Debrecenbe kell menniük – a két város távolsága 130 kilométer, autóval nagyjából másfél óra (a közelebb, Miskolcon lévő megyei centrumkórház nem tudta átvenni az egri ügyeletet). Szintén nagyot kell utazniuk azoknak, akik eddig Zalaegerszegen jártak urodinamiai ellátásra, azt ugyanis határozatlan időre a pápai kórházba helyezték át (a két város távolsága csaknem 90 kilométer, autóval szintén csaknem másfél óra).

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórházban az arc- és szájsebészeti ellátás akadozik, emellett a tüdőgyógyászati és légzésrehabilitációs fekvőbeteg ellátás teljes kapacitását megszüntették erre az évre. A Csongrád megyei kórház ápolási osztályáról Kecskemétre és Gyulára kell átvinni a betegeket, míg Gyuláról, a Békés megyei centrumkórházból a menopauza és oszteoporózis rendeléseket egész évre az orosházi városi kórházba és a szegedi egyetemre helyezték át.

A kijelölő határozatokban szereplő, ellátást leállító vagy korlátozó intézmények listája:

• Szent Margit Kórház, Budapest
• Szent János Kórház, Budapest
• Észak-pesti Centrumkórház - Honvédkórház, Budapest
• Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház, Tatabánya
• Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, Hódmezővásárhely
• Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ
• Kisbéri Batthyányi Kázmér Szakkórház
• Klinikus Bt., Tata
• Békés Vármegyei Központi Kórház, Gyula
• Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház, Eger
• Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház, Zalaegerszeg
• Városi Egészségügyi Központ, Kunszentmárton
• Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház, Szolnok
• Siófoki Kórház
• Karcagi Kátai Gábor Kórház.