Augusztus óta havonta átlagosan 127, összesen több mint kétezer külföldi állampolgárságú embercsempész szabadult a hazai börtönökből a kormány tavalyi börtönrendelete miatt - ez a fogvatartottak több mint tíz százaléka, írja a hvg.hu. Az intézkedésből akkor diplomáciai botrány lett, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A magyar kormány a börtönök túltelítettsége miatt, de költséghatékonyságra hivatkozva döntött úgy még májusban, hogy az embercsempészet miatt elítélt külföldieket kiengedik a börtönből, feltéve, hogy hetvenkét órán belül elhagyják az országot. Van olyan elítélt, akinek elméletileg Afganisztánba kellett volna visszamennie letölteni a maradék büntetését, de a szabadulása után inkább Franciaországba ment, de a román, szerb és bolgár embercsempészek is gyakran választják inkább Ausztriát az anyaországuk helyett.

Arról ugyanis nem szólt a sebtében meghozott kormányrendelet, hogyan tartassák be azt a hatóságok, vagy hogyan kövessék nyomon a szabadon engedett elítélteket.

Szakemberek szerint a magyar kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet ekkora biznisz lett, menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem az országban nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is piacot teremtettek, hiszen a menedékkérők meg sem próbálják a legális utat. A jogerősen elítélt embercsempészek szabadon engedésével ráadásul a kormány gyakorlatilag lenullázza azoknak az embereknek, rendőröknek, ügyészeknek, tolmácsoknak a munkáját, akik azon fáradoztak, hogy a csempészek rács mögé kerüljenek - az erre elköltött milliárdokról nem is beszélve.

Szijjártó Péter külügyminiszter a rendeletről azt mondta, egyetlen szomszédos ország ellen sem irányul a magyarországi börtönökben fogvatartott külföldi embercsempészek kiutasítása, de az intézkedés miatt a kormány a szlovák köztársasági elnökkel is összetűzésbe került, az osztrák külügy pedig bekérette Magyarország bécsi nagykövetét.

(via hvg)