Épphogy eredményt hirdettek a tajvani elnökválasztáson, szinte rögtön utána bejelentette Nauru kormánya, hogy a jövőben nem fogják elismerni Tajvant független országként, és inkább Kína elidegeníthetetlen részének tekintik.

A mikronéziai szigetállam eddig egyike volt annak a nagyon kevés, mindössze 13 államnak, amelyik Tajvannal tartott fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot, de lehetett tudni, hogy Kína jelentős diplomáciai nyomást helyezett ezekre az országokra, hogy gondolják meg magukat, és ismerjék el inkább a Kínai Népköztársaságot.

Arról, hogy Tajvan úgy vált az elmúlt évtizedekben a nyugati szövetségi rendszer fontos részévé és a globális gazdaság megkerülhetetlen szereplőjévé, hogy közben a kvázi szövetségesei sem ismerik el önálló államként, hosszabban is írtunk a választás elé időzített riportunkban.

Tajvant így már csak 12 ország ismeri el, többségükben apró szigetállamok, a legnagyobb állam Paraguay. A diplomáciai váltás időzítése nem tűnik véletlennek, Tajvan is úgy reagált, hogy ez Kína bosszúja azért, mert a szigetállamon demokratikus választást tartottak.

A hétvégi elnökválasztáson az eddig is kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje, Lai Csing-te nyert, és bár a DPP elvesztette eddigi többségét a törvényhozásban, Kína így is dühösen reagált, mivel Lait veszedelmes szeparatistának tartják.

A tajvani külügyminiszter-helyettes, Tien Csung-kwang megerősítette, hogy valóban megszakadt a diplomáciai kapcsolatuk Naurúval, és ez szerintük a nemzetközi rend ellen célzott kihívás. Tien egyúttal azzal vádolta Kínát, hogy visszaélnek Nauru közelmúltbeli politikai történéseivel, és felvásárolják az országot anyagi támogatások révén. De a miniszter-helyettes szerint a kínai taktika nem fog működni, mert a világ látja Tajvan demokratikus fejlődését.

Peking ugyanakkor üdvözölte Nauru döntését. A BBC cikke hozzáteszi, hogy nem ez az első alkalom, hogy Nauru lecserélte Tajvant Kínára. 2002-ben már előfordult ez egyszer, de aztán 2005 májusában visszacsinálták a dolgot.