Emiatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat – írja a Válaszonline. Ahogy a lap is írja, a „kastélytörvény” tavaly márciusi tervezete megteremtette volna a jogi kereteit annak, hogy Lázár János egyszerű miniszteri határozattal szétosztogassa az állami kastélyvagyont, köztük az elmúlt években felújított, idegenforgalmi látványossággá alakított épületeket is. A törvényt végül december 12-én fogadta el az Országgyűlés, de Novák Katalin köztársasági elnök aláírás helyett előzetes alkotmányossági normakontrollra küldte.

Utóbbit Lázár akkor „gyávaságnak és régi kommunista reflexeknek” minősítette, és most, január elején is odaszólt Nováknak egy Facebook-posztban, amikor azt írta:

„Meg kívánok jelenni a taláros testület teljes ülésén, hogy megvédjem a törvényt, amelynek a támogatását az Elnök asszony egyedül nem merte vállalni. Vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik a törvényt.” A Válaszonline most azt írja, az Alkotmánybíróság testülete „teljes egészében egyetértett a köztársasági elnök aggályaival, és a törvény mindegyik általa kifogásolt pontját megsemmisítette”. A megsemmisített pontok elsősorban az ingyenes tulajdonba adás lehetőségéről szólnak, a 99 éves vagyonkezelésről szóló paragrafusokat nem vizsgálták.

Megsemmisítették a törvény általános első paragrafusát, ami arról szól, hogy az állam támogatja a magánjogi szereplők értékteremtő szerepét a kulturális örökség kezelésében. Az Alkotmánybíróság szerint az ingyenes tulajdonátadás csak kivételes eset lehet, konkrétan meghatározott ingatlanok esetében, míg a törvény ezt általános lehetőségként nyitotta volna meg bármely állami tulajdonú kastély esetében. Problémának találták még, hogy a törvény akár külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok garanciák nélküli tulajdonszerzését is lehetővé teszi.

Az Alkotmánybíróság szerint „létezik alkotmányos megoldás arra, amit a jogalkotó szeretne, de ennek törvényi szintű feltételrendszeren, eljárásrenden és kellő pontossággal meghatározott garanciákon kell alapulnia”.

Ahogy a lap is írja, az AB mostani döntése egyébként nem zárja ki, hogy Lázár János újra nekifusson a kastélymagánosításnak.