• A Bayraktar TB2-es drónokat gyártó Baykar Technologies szárnyalása.
• Recep Tayyip Erdogan török elnök vejének sztorija csak távolról emlékeztet Tiborcz István felemelkedésére.
• Török drónok Ukrajnában, Közép-Ázsiában, Afrikában és a világ más tájain.
• A kérdések nélküli drónpolitika és következményei.
• A török–orosz viszony és az ukrajnai háború.
• Mit választhat Magyarország?

A drónokat kezdetben megfigyelési, felderítési célokra vették igénye, majd akkor kerültek igazán a címlapokra – és a nemzetközi figyelem középpontjába –, amikor az Egyesült Államok a 2000-es évek eleji terrorellenes háborúja során rakéták kilövésére kezdte használni az eszközöket afganisztáni és más célpontok ellen. Azóta a technológia előretört, a költségek csökkentek, a drónok vonzó eszközzé váltak azon országok számára, amelyek korlátos erőforrások mellett szeretnék fejleszteni légierejüket. A korábban az USA, Izrael és Oroszország uralta piacra új gyártók léptek be, olyanok, mint a NATO-tag Törökország, valamint Kína és Irán.

A török gyártású katonai drónok a nemzeti haderők egyre fontosabb eszközeivé válnak Európában (Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában), Afrikában (Etiópiában, Nigerben, Líbiában), a Közel-Keleten (Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben) és Ázsiában (Kirgizisztánban, Azerbajdzsánban, Pakisztánban) is.

Szárnyaló török drónipar

A Stockholm International Peace Reseach Institute (SIPRI) 2022-re vonatkozó adatai szerint miközben a nyugati fegyvergyártók bevételei átlagosan csökkentek, a nagy török védelmi vállalatokéi 22 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Török védelmi elemzők szerint a drónok és a kapcsolódó lőszerek teszik ki a bevételek mintegy negyedét. A védelmi ipar, azon belül a drónexport növekedése fontos az Erdogan-rezsim számára, hiszen a török gazdaság gyenge formában van.