• Előző cikkünkben összefoglaltuk az Orbán-kormány utóbbi éveinek legjelentősebb fegyverbeszerzéseit.
• Mivel a honvédség fegyvereinek modernizálása nemcsak végeláthatatlan nagybevásárlások keretében valósul meg, érdemes áttekinteni, milyen hadiipari gyárak települnek Magyarországra.
• Az érkező üzemek többsége a német Rheinmetallhoz kötődik.

A haditechnika vásárlása mellett az Orbán-kormány egyre erőteljesebben száll be tulajdonosi oldalon is a fejlesztésekbe, megteremtve az alapokat a hazai gyártásnak és a jövőben remélt exportbevételeknek. A fegyvergyártás Magyarországra hozatala lehetőséget ad arra, hogy a beszerzésekre költött összegekből több maradjon az országban. Ezek évtizedes kötelezettségvállalások, ezért nagyon fontos, hogy a termékekre legyenek vevők is. Ha ugyanis a gyárak nem tudnak eladni, akkor az államnak hatalmas erőforrásokat kell fordítania a fenntartásra, ellenkező esetben nem a hadiipar fejlődik, hanem a pénzügyi erőforrások tűnnek el a rendszerből.

Tehát amíg nem válunk fegyverexportőrré, addig ezek a beruházások rontják a fizetési mérleget, azaz csak a magyar piacra gyártani sosem lesz méretgazdaságos. A hadiipar területén vannak gyártási kapacitások, amelyeket a kormány Magyarországon belül kíván létrehozni (pl. lőpor, lőszer, kézi lőfegyver gyártása), ám másokat akkor sem tudnánk megteremteni, ha a világ minden pénze, erőforrása és ideje a rendelkezésre állna (pl. nagyobb fegyverrendszerek, harckocsik), így ezeknél elkezdte a kormány bevásárolni magát a védelmi ipari termelési láncba. Ez az elképzelés húzódik meg például a Lynx-gyártás mögött. A kormány terve, hogy idővel az itthon gyártott (összeszerelt) terméket valamilyen innovatív megoldással felszerelve továbbértékesíti, ami jelentős exportbevételt eredményezhet, hiszen az értékesítő cégekben kisebbségi állami tulajdon van.

Ehhez a koncepcióhoz jól illeszkedik, hogy a legtöbb idetelepített gyár német vagy német kötődésű. A politikai kultúrához igazodva – egészen az ukrán háború kirobbanásáig – a német kormányok a fegyverexportot visszafogták, konfliktusövezetekbe nagyon kevés fegyver eljuttatását engedélyezték. Nálunk viszont a politikai-társadalmi hozzáállás eltér a némettől, a jogi szabályozásról nem is beszélve, így ez a magyarországi gyártás miatt hazai exportbevétellel kiegészített utat jelenthetne a német termékek számára a világpiacra.

Jelenleg hat régióban hét kiemelt fejlesztés folyik, a képlet mindenhol ugyanaz: a magyar állam kisebbségi tulajdonosként vegyes vállalatokat hoz létre az idetelepülő vállalatokkal közösen, tulajdonosi jogköreit pedig jellemzően a Palkovics László vezette N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt.-n keresztül gyakorolja.

Nőnek a Rheinmetall-gyárak, mint a gomba