Weber: Európának saját nukleáris fegyverre van szüksége, hogy Amerika nélkül is meg tudja védeni magát

külföld
január 25., 11:22

Az Európai Unió biztonságához erős külpolitikára és önálló védelmi képességekre van szükség, beleértve a saját nukleáris potenciált is - mondta Manfred Weber, az EP-választásra készülő Európai Néppárt vezetője. Weber szerint ebben egyelőre az egyetlen EU-s atomhatalomra, Franciaországra kellene támaszkodni.

"Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy nélküle, vagy Trump alatt is meg tudjuk védeni magunkat"

- mondta Weber a Politicónak egy telefoninterjúban, hazafelé Kijevből.

Donald Trump, aki New Hampshire-i győzelmével nagy sebességgel halad a republikánus elnökjelöltség felé, az alacsonyabb európai védelmi kiadásokat kifogásolva rendszeresen megkérdőjelezi a NATO jövőjét, akár a de facto amerikai kivonulást is meglebegtetve.

Ahhoz, hogy Európa ne legyen teljesen kiszolgáltatva az Egyesült Államoknak, nagyon jelentős haderőfejlesztésre és a védelmi képességei növelésére van szüksége, ez Trump első elnöksége, majd az Ukrajna elleni orosz invázió óta politikai közhely lett kontinens szerte. A nukleáris fegyver azonban kényes kérdés, miközben éppen az ukrajnai háború azt a tanulságot erősítette meg sokakban, hogy komolyabb biztonsági garanciát csak egy érdemi atomarzenál jelent.

Európa védelme nagyrészt ma is az amerikai atombombákra épül, ezek öt európai NATO-tagállam légibázisain vannak Belgiumtól és Hollandiától Németországon és Olaszországon át Törökországig szétszórva. A Brexit óta (az Egyesült Királysággal együtt 260 nukleáris robbanófej távozott az Unióból) azonban saját atombombája csak Franciaországnak (úgy 300) van az EU-tagállamok közül.

photo_camera Francia Rafale vadászgép a Charles de Gaulle nukleáris anyahajón egy 2012-es hadgyakorlaton. Franciaország az egyetlen uniós atomhatalom. Fotó: JOEL SAGET/AFP

Macron évek óta szorgalmazza, hogy erre a francia készletre alapozza Európa saját nukleáris elrettentő erejét, ez azonban idáig leginkább éppen német ellenállásba ütközött. A német tartózkodásban ugyanúgy benne van a francia nagyhatalmi ambícióktól való szokásos aggodalom, mint az, hogy a francia nukleáris erő részleges európaizálása után várhatóan a védelmi kiadások is máshogy oszlanának meg, abból nem utolsó sorban Berlinnek is nagyobb részt kellene vállalnia.

Weber szavai alapján a Néppárt ezen változtatna a jövőben. Míg az önálló európai nukleáris elrettentő erő megteremtését továbbra is fontos hosszú távú célnak gondolja, közép távon a francia arzenál nemzetköziesítését látja csak reálisnak, vagyis azt javasolja, hogy a francia atombombákat valamiképp vigyék be az európai uniós struktúrákba. Arról ezúttal nem beszélt, hogy ehhez bizonyára egy önálló európai hadsereg kereteinek a felállítására is szükség lenne, ez pedig nem egy gyors politikai folyamat.

Az egyre több európai és NATO-tagállamban akutnak látott (Moszkva által következetesen tagadott) orosz fenyegetés miatt egyre többet van szó a sürgető európai haderőfejlesztésről. Ez azonban inkább évtizedes folyamat, ezért is merülhet fel, hogy első körben a meglévő fegyverzetekre lenne érdemes hatékonyabban építeni - csökkentve egy kicsit az Amerika felé való kiszolgáltatottságot is.