Az Egyesült Államok csalódott amiatt, hogy Magyarországnak ilyen sokáig tart ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást és a magyar külpolitika amúgy is „fantázia” – derül ki azokból az interjúkból, amelyeket David Pressman nagykövet adott a Guardian és és a Financial Times újságíróinak Budapesten.

Az interjúk apropója egyértelműen az, hogy Törökország hivatalosan is hozzájárult Svédország csatlakozásához a szövetségbe ezzel megelőzve az ígéretét megszegő Magyarországot. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány képviselői még pár hete is azt mondták, nem mi leszünk az utolsó aláírók, Pressman azt mondta, „a szavunk betartása nyilvánvalóan fontos eleme a bizalomnak minden kapcsolatban”.

A Guardian rákérdezett arra, hogy van-e tudomása a nagykövetnek bármilyen követelésről, amelyet a magyar fél megfogalmazott azért cserébe, hogy lépjen a csatlakozás ügyében. „Az Egyesült Államok nem tud róla, hogy mi okozza a magyar kormány késlekedését” – mondta erre a nagykövet.

„Csalódottak vagyunk, hogy ez ilyen sokáig tart. És várjuk, hogy Magyarország teljesítse az Egyesült Államok és más szövetségesei felé tett kötelezettségvállalását” – tette hozzá.Pressman beszélt Budapest egyre mélyülő diplomáciai elszigeteltségéről is. Ennek kapcsán azt mondta, „Magyarország valóban egyedül van”. Szerinte „aggasztó jelek”, hogy a magyar kormányzat blokkolja az Ukrajnának nyújtott uniós finanszírozást, hogy rendszeresen tárgyal Vlagyimir Putyinnal és hogy ellenáll az orosz energiától való diverzifikációnak.

„Az USA és Magyarország kétoldalú kapcsolata rendkívül nehéz” – folytatta Pressman – „A magyaroknak van ez az elképzelésük, hogy az egy politikai kommunikációs eszköz, hogy folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról és Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek – meg mindenféle az entitásokról, akik megpróbálnak »beavatkozni« a belpolitikájukba – márpedig ez egy fantázia. Egy olyan fantázia, amely bizonyos politikai célokat szolgál ebben az országban, de ugyanakkor elvonja a figyelmet néhány valódi kihívásról és lehetőségről, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie. Ez nem külpolitika, ez egy külügyi fantázia."Az új szuverenitásvédelmi hivatalról azt mondta, az egy „komoly visszalépést jelent a magyar demokráciában”. Azt is megkérdezték tőle, hogy zavarja-e őt az a figyelem, amit a kormánypárti politikusoktól és az ő propagandagépezetüktől kap. Azt mondta, nem zavarja. „Engem az zavar, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok állapota ott tart, ahol tart” – mondta.