A kormány számára kiemelten fontos cél a magyar lakosság számának a növelése, ehhez képest a KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban történelmi mélypontra esett a születések száma Magyarországon. A házasságkötések fontossága is ebből a logikából eredet, de itt sem mutat jól a statisztika:
50 150 házasságot kötöttek Magyarországon tavaly. Ez 30 százalékkal kevesebb a 2021-es rekordnál.
Nagy zuhanás után a 2016-18-as szintre tért vissza a frigyek száma.
A 2021-es kiugró adat vélhetően annak is volt köszönhető, hogy a covid miatt sok esküvőt elhalasztottak 2020-ban. De beleilleszkedett a 2019-ben kezdődő trendbe, ekkor kezdődött egy látványos ugrás. A nászok számát minden bizonnyal az lódította meg, hogy - több családtámogatáshoz hasonlóan - 2019-ben a babaváró hitel feltétele lett a házasság.
Szakértők szerint a házasságkötések számán már rövid távon is érezhető nyomot hagynak a gazdasági körülmények, a konjunktúra javít rajta, a bajok csökkentik a számokat. Ez magyarázza a grafikonon is látható 2008 utáni mélypontot.
Mindenesetre a 2021-es csúcs után a tavalyi már a második év, amikor nagyot zuhant a frigyek száma. Miután a kormány a CSOK Plusznál is bevette a feltételek közé a házasságot, ez idén javíthat a statisztikán.
Egy év alatt Nógrád, Vas, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben esett vissza leginkább a házasságkötések száma, a legkevésbé Fejérben, Szabolcs-Szatmárban és Zalában,
A tavalyi válásokról egyelőre nem adott ki adatot a KSH, így az majd később derül ki, hogy a házasságoknál látott 2019-21 között megugrás a válások számában is hoz-e változást.
Címlapkép: Hartai esküvő 1958-ban. Fortepan / Bauer Sándor