Rácz András: Az ukránoknak hadihajóik sincsenek, mégis példátlan sikereket érnek el a Fekete-tengeren

háború
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Számos korábbi elemzésemben foglalkoztam a 2023-as nyári ukrán ellentámadás alakulásával, illetve kudarcának okaival, hasonlóan a hazai és a nemzetközi sajtó jelentős részéhez. Eközben jóval kevesebb figyelem jutott a Fekete-tengeren zajló eseményekre, pedig ott 2023-ban olyasmi történt, ami hadtörténelmi értelemben is szinte példátlan: a hadihajókkal gyakorlatilag nem rendelkező Ukrajna kiszorította az orosz Fekete-tengeri Flottát a tenger nyugati és középső részéről. Másképp fogalmazva, flotta nélkül értek el jelentős győzelmet, és ennek köszönhetően lehetővé vált a tengeri gabonaszállítások újraindítása is. Ahhoz azonban, hogy megértsük, milyen út vezetett idáig, először röviden be kell mutatni a háború első időszakának eseményeit a Fekete-tengeren.

A Krím megszállásával Ukrajna elvesztette a flottája legnagyobb részét

A Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna jelentős, több mint ötven kisebb-nagyobb hajóegységből álló hadiflottát örökölt. A mindenkori kijevi kormányoknak sosem volt erőforrásuk, hogy a hajóik többségét megfelelően karbantartsák, pláne modernizálják, ezzel együtt az ukrán flotta – legalábbis papíron – viszonylag jelentős volt. A legfontosabb flottabázisok a krími Szevasztopol, Feodoszija és a Donuzlav-tó voltak. Utóbbi nevével ellentétben mára tengeröböl, azt a földnyelvet, ami elválasztotta a nyílt víztől, a hatvanas években egy csatornával keresztülvágták, így – kisebb ökológiai katasztrófát előidézve – jól védett öböllé változtatták a tavat.

A félsziget 2014-es megszállása során a benyomuló orosz erők horgonyon állva tudták elfoglalni a Krímben állomásozó összes ukrán hadihajót. Ebben jelentős szerepet játszott az ukrán flotta akkori felső vezetésének árulása is. A flotta parancsnoka, Szergej Jeliszejev tengernagy, a vezérkari főnök, Dmitrij Sakuro ellentengernagy és a parancsnoki poszton Jeliszejevet váltó Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy átálltak az oroszokhoz, és megtiltották az ellenállást a flotta egységeinek. A parancsnokok példáját sokan követték: egy évvel később az ukrán flotta mintegy 15 ezer fős állományából kevesebb mint 6000 fő maradt szolgálatban.

Orosz zászló és orosz hadihajók Szevasztopol kikötőjében 2014 márciusában
Fotó: VIKTOR DRACHEV/AFP

A Krím megszállásával így a korábbi ukrán flotta lényegében megsemmisült. Egyetlen nagyobb felszíni hajóegysége maradt Ukrajnának, a Hetman Szahajdacsnij fregatt, amely 2014 tavaszán kalózkodás elleni műveletekben vett rész Szomália partjainál, így megúszta, hogy a többi hajóegységhez hasonlóan elfoglalják. Ezt követően Kijev – jobb híján – a Hetman Szahajdacsnijt tette meg zászlóshajónak, azonban a korábbi flottából a fregatton kívül csak néhány kisebb ágyúnaszád, korvett, őrhajó és partvédelmi egység maradt, míg a főhadiszállás Odessza lett.

A 2018-as kercsi incidens

Csatlakozz most kedvezménnyel a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek