Számos korábbi elemzésemben foglalkoztam a 2023-as nyári ukrán ellentámadás alakulásával, illetve kudarcának okaival, hasonlóan a hazai és a nemzetközi sajtó jelentős részéhez. Eközben jóval kevesebb figyelem jutott a Fekete-tengeren zajló eseményekre, pedig ott 2023-ban olyasmi történt, ami hadtörténelmi értelemben is szinte példátlan: a hadihajókkal gyakorlatilag nem rendelkező Ukrajna kiszorította az orosz Fekete-tengeri Flottát a tenger nyugati és középső részéről. Másképp fogalmazva, flotta nélkül értek el jelentős győzelmet, és ennek köszönhetően lehetővé vált a tengeri gabonaszállítások újraindítása is. Ahhoz azonban, hogy megértsük, milyen út vezetett idáig, először röviden be kell mutatni a háború első időszakának eseményeit a Fekete-tengeren.

A Krím megszállásával Ukrajna elvesztette a flottája legnagyobb részét

A Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna jelentős, több mint ötven kisebb-nagyobb hajóegységből álló hadiflottát örökölt. A mindenkori kijevi kormányoknak sosem volt erőforrásuk, hogy a hajóik többségét megfelelően karbantartsák, pláne modernizálják, ezzel együtt az ukrán flotta – legalábbis papíron – viszonylag jelentős volt. A legfontosabb flottabázisok a krími Szevasztopol, Feodoszija és a Donuzlav-tó voltak. Utóbbi nevével ellentétben mára tengeröböl, azt a földnyelvet, ami elválasztotta a nyílt víztől, a hatvanas években egy csatornával keresztülvágták, így – kisebb ökológiai katasztrófát előidézve – jól védett öböllé változtatták a tavat.

A félsziget 2014-es megszállása során a benyomuló orosz erők horgonyon állva tudták elfoglalni a Krímben állomásozó összes ukrán hadihajót. Ebben jelentős szerepet játszott az ukrán flotta akkori felső vezetésének árulása is. A flotta parancsnoka, Szergej Jeliszejev tengernagy, a vezérkari főnök, Dmitrij Sakuro ellentengernagy és a parancsnoki poszton Jeliszejevet váltó Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy átálltak az oroszokhoz, és megtiltották az ellenállást a flotta egységeinek. A parancsnokok példáját sokan követték: egy évvel később az ukrán flotta mintegy 15 ezer fős állományából kevesebb mint 6000 fő maradt szolgálatban.

A Krím megszállásával így a korábbi ukrán flotta lényegében megsemmisült. Egyetlen nagyobb felszíni hajóegysége maradt Ukrajnának, a Hetman Szahajdacsnij fregatt, amely 2014 tavaszán kalózkodás elleni műveletekben vett rész Szomália partjainál, így megúszta, hogy a többi hajóegységhez hasonlóan elfoglalják. Ezt követően Kijev – jobb híján – a Hetman Szahajdacsnijt tette meg zászlóshajónak, azonban a korábbi flottából a fregatton kívül csak néhány kisebb ágyúnaszád, korvett, őrhajó és partvédelmi egység maradt, míg a főhadiszállás Odessza lett.

A 2018-as kercsi incidens