Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az Integritás Hatóság, de nulla eredménnyel. A Hvg.hu a kérdésre, hogy a Microsoft-botránnyal és a víziközmű-üggyel mi lett, azt a választ kapta: „már nem látunk esélyt a megtérülésre ezen ügyek esetében”. Ehhez annyit tettek hozzá, hogy „a hazai intézményrendszer pedig egyelőre nincs felkészülve arra, hogy a kedvezményezettektől visszakövetelje az összegeket”. A két esetben az a közös, hogy hosszú, lassan évtizedes előtörténetük van, „valamint az is, hogy kézen-közön szívódtak fel uniós források”.

A Microsoft-beruházás 2013-2014 táján volt, állami szervek 22 milliárd forintért szereztek be Microsoft-termékeket, részben uniós támogatással. A probléma az volt, hogy „a közvetítő céges partnerek segítségével terített szoftverlicenszek adott esetben korrupciós úton jutottak el az állami megrendelőhöz” – idézi fel a lap. Az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több jelentést is készített, míg a magyar ügyészség még 2019-ben nyomozást indított, ami máig nem zárult le.

A másik, 420 milliárdos víziközmű-ügyben a problémát az okozta, hogy helyzeti előnybe hoztak egyes cégeket, akiket a konkrét megbízások előtt, generálisan kiválasztottak kivitelezői munkák elvégzésére. Az egyik ilyen cég, nem mellékesen Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége volt.

Az Integritás Hatóság ezzel együtt más, frissebb korrupciógyanús ügyeket is vizsgál. Így például felfigyeltek egy, a Tolnai megyei Szálkán tervezett beruházásra (316 millió forint), de felkeltette a figyelmüket egy Mészáros Lőrinc-féle nagyprojekt, a Püspökladány–Biharkeresztes vasúti felújítás is, ahol több alvállalkozót nem fizettek ki. Süli János exminiszter családi cégének ügyét is vizsgálják. Arról egyelőre nincs hír, hogy az amerikai nagykövetnek köszönhetően lassan világhírűvé váló nyírmártonfalvai lombkoronasétányt az OLAF mellett ők is vizsgálnák.