Az ő esetében egyáltalán semmi nem indokolta azt a szigort, hogy kéz- és lábbilincsben állítsák bíróság elé – mondta az olasz antifa aktivista nemzetközi diplomáciai botrány kiváltott ügyéről Sánta Szabolcs Miklós, aki korábban a 38 éves I. S. ügyvédje volt. Szerinte ez egy túlzott elővigyázatosság volt a büntetés-végrehajtás részéről, „egy 55, legfeljebb 60 kilós tanárnőről beszélünk”.
Abból, hogy az antifasiszta tanárnőt milyen körülmények között tartják fogva Magyarországon, azután lett diplomáciai szintekre, egy Meloni-Orbán beszélgetésig is eljutó botrány, hogy a nőt a január végi előkészítő tárgyalásra megbilincselve vezették elő, ami Olaszországban szokatlan eljárás, így a láncra verése az olasz sajtóban és közbeszédben hatalmas hullámokat vert, ahogy az is, hogy milyenek a magyar börtönviszonyok, valamint az, hogy I. S. nem tarthatta a kapcsolatot a családjával.
Sánta, aki nem beszélhetett arról, miért csak volt ügyvédje, az RTL reggeli műsorában azt mondta: az ügyészség tiltotta meg kezdettől fogva a kapcsolattartást a családjával a nyomozás érdekeire hivatkozva. Szerinte túlzott szigorral bánnak a nővel, akit nem is a Kitörés túra vélt résztvevői elleni antifasiszta támadással vagy azok szervezésével vádolnak, csak azzal, hogy bűnsegédként részt vett abban.
Beszélt a fogva tartás körülményeiről is, miután a nő korábban patkányokra, poloskákra, a vádlottakkal ordibáló bv-sekre és az étkezés minőségére is panaszkodott. Az ügyvéd szerint „poloskák tényleg vannak nagyon sok bv-intézetben, ezt minden ügyfelemtől hallom”, és valóban volt gond az étkezésével. I. S.-nek ugyanis gyomorpanaszok miatt speciális diétára van szüksége, és hónapokba telt, amíg azt el tudták intézni. Patkányokról és egerekről viszont eddig még nem hallott Sánta Szabolcs Miklós.
Arra, hogy a bírósági tárgyalás idején miért nem viszik haza a nőt Olaszországba, habár erre lenne jogi lehetőség, azt mondta: „ez egy jó kérdés, lenne rá lehetőség, mi ezt indítványoztuk is több alkalommal is, és minden egyes alkalommal elutasította a bíróság”. Elsősorban azért, mert attól tartanak, hogy ha hazakerülne, elszökhetne, kivonhatná magát a büntetőeljárás alól. Szerinte ez ezután se fog megváltozni, arra viszont lát esélyt, hogy „ha és amennyiben” elítélik, I. S. a börtönbüntetését Olaszországban tölthesse majd le.