Újraindult a forgalom a Dózsa György úton
Tényleg vége a tüntetésnek.
Tényleg vége a tüntetésnek.
A maradék, körülbelül kétszáz tüntető azt skandálja: „Elegünk van!” A Mérce élője szerint a tömeg próbál nekifeszülni a rendőrsorfalnak. Továbbra is zúg a „mocskos Fidesz!”.
Két-háromszáz fős tömeg lehet, és szerintük sok diák is lehet a tömegben, „mert Pintér Sándor neve is felmerült”.
Folyamatosan skandál a tömeg a székház előtt, amelyet rendőrök vettek körbe:
Tudósítónk szerint a tüntetők azt kiabálják: Orbán takarodj! Mocskos Fidesz!
Miközben a tömeg folyamatosan hagyja el a teret, helyszíni tudósítónk szerint néhányan azt kiabálják, menjenek a Fidesz székházához.
Közben gyűlik a dobozokban a pénz a hajléktalan bántalmazott fiú megsegítésére.
A tömeg közösen énekli a Himnuszt.
A beszédek végén az összes felszólaló a színpadra vonult. Gulyás Márton szerint több mint 50 ezren vannak a tüntetésen.
Gulyás felszólította a tüntetőket, hogy holnap reggeltől ezt a lelkesedést arra fordítsátok, hogy gyakoroljatok nyomást a döntéshozókra, hogy végre érdemi védelmet biztosítsanak minden magyar gyermek számára.
„Egy cseppet a tengerben, ma mit fogunk bevállalni.” Gulyás bejelentette, hogy az Utcáról Lakásba Egyesülettel egy alapot hoznak létre egy bántalmazott fiúnak, aki jelenleg hajléktalan. 25 millió forintot akarnak összegyűjteni, hogy megkapja azt a segítséget, amit a magyar állam nem adott meg neki. Dobozokat fognak hordani körbe a tömegben.
Vélhetően azok, akik félnek attól, hogy nem lesz ülőhelyük a BKV járatain.
„Odakint most szörnyek járnak. Szörnyek, akik gyerekeket bántottak. Szörnyek, akik gyerekek helyett a bántalmazókat segítették. Szörnyek, akik urambátyám alapon kegyelmet osztogatnak. A magyar állam csődöt mondott. Nemcsak akkor, amikor szabadon engedték a pedofil ragadozó bűntársát, hanem most is, ma is, ebben a percben is, amikor nincs egy mindenre kiterjedő, átlátható és független vizsgálat, ami tisztázná a felelősséget, hogy kik tudtak a kegyelemről, kik engedélyezték, kik intézték” – ezzel indította beszédét a tüntetést szervező Pottyondy Edina.
Azzal folytatta, hogy nem kezdődött el a gyermekvédelmi rendszer és az ahhoz kapcsolódó jogi szabályozás áltvilágítása, és nem tudjuk azt sem, hogy kiket engedtek még el. „Hány ilyen eset lehet még? nincs válasz! Csak ócska kommunikációs megoldások vannak.”
Pottyondy ezután úgy fogalmazott, „lecseréltek két lélegző golyóstollat”, és hogy Novák Katalin a kegyelmi döntés után most „nem ügyészekkel és újságírókkal néz szembe, hanem a pénzes postással”. „A volt államfő büntetése, hogy élete végéig luxusban kell élnie.” Szerinte „csak most fogják igazán ránkszabadítani a poklot, h fedezzék magukat”.
A rendszer teljes átalakítására van szükség szerinte, mert minél kiszolgáltatottabb egy gyerek, annál inkább cserben van hagyva.
„Nincs szaktanár, nincs fejlesztőpedagógus, nincs kréta, orvos, vécépapír, nincs nyitva hétvégenként a szülésszet. A gyümölcs drága, a kórházi koszt ehetetlen. Ezeket mindenki elmondta ezerszer, Hiába.” Pottyondy ezután mindenkit emlékeztetett arra, hogy „a bicskei gyermekotthonba nem szakpszichológusokat küldtek, hanem egy broz érdemkeresztet” – utalva arra, hogy a bicskei gyermekotthon elítélt pedofil igazgatóját kitüntették.
„Odakint most szörnyek járnak. Az állam a legnagyobb szörny. De az a társadalom sem jobb nála, ami csendben tűr.”Azzal folytatta ezután, hogy „a szörnyállam nemcsak jobb és bal, hanem a fent és lent tengelyen is széthasítja a társadalmat”. „Egy kasztrendszerben élünk. Más jog, más szabályok vonatkoznak azokra, akiknek kutyabőrük van. a psüökre, az ispánra, a földesúrra. Ha a bicskei pedofilsegítő megúszta, milyen védelmet élvezhetnek a valóban hatalmasok?” – tette fel a kérdést Pottyondy, aki szerint „ez a kegyelmi botrány arról is szól, hogy ha holnap agyonver egy szétkokainozott oligarcha, akkor ne számíts arra, hogy igazságot fogsz kapni”.
Azt mondta, ő is unja, hogy ki kell járni tüntetni, és hogy látszólag soha nincs eredménye. Ezért feltette a kérdésrt, hogy mi lesz utána. Szerint a relaista válasz, hogy:
„A mi eszközeink eddig tartottak. Nem akarunk politikai hatalmat, az áldozatok mellé állunk nyilvánssággal, cselekvéssel és adománnyal. A pesszmista válasz az ittlévő párttagoknak és pátrszimpatizánsoknak nagyon nem tetszene. De van egy otpmista verzió is, miszerint igaz, hogy egy ilyen tüntetés nem változtathatja meg a világot, de megváltoztathat minket. A gondolkodásunkat, a mentalitásunkat, a tanult tehetetlenségünket. Ötvenezer demonstráló nem elég, de egy jó kezdet. Nem az út vége, hanem az út eleje.”
Beszédét azzal fejezte be, hogy ezt a kiállást az első lépésnek kell látni, mert akkor „újra van remény”.
„Állítsuk magunk mellé a magyar társadalmat, a gyengék, a bántalmazottak, a kiszolgáltatottak mellé a magyar emebreket. Leginkább az árva és szegény gyerekeket mellé, akiknek nemcsak a fizikai és lelki biztonsághoz van joguk, hanem egy olyan országhoz is, ahol nem a közöny és nem a gyűlölet uralkodik.”
Kollégánk észrevette a múzeum előtt álldogálva Zacher Gábor főorvos, toxikológust.