Most maguk az abúzust túlélők szeretnék megjavítani a gyermekvédelmi rendszert
február 16., 10:59
„Életveszély, ha a gyerekvédelmet csak kommunikációs eszközökkel próbálja meg valaki kezelni”
A kegyelmi ügy miatt most épp az átlagosnál sokkal nagyobb figyelem jut a gyermekjogokra és a bántalmazási ügyekre. A kormány törvénycsomaggal készül, de az ellenzéki pártok is nyújtottak már be javaslatokat, tettek közzé ún. programokat.
- Vasárnap például a DK ismertette a gyermekvédelmi 10 pontját. Ebben a mindenki számára elérhető áldozatvédelmi bejelentőrendszer, az állami felelősségvállalással újjászervezett nevelőszülői hálózat és a családsegítő szolgálatok fejlesztése is szerepel.
- A Szikra Mozgalom többek között méltó fizetést követel „a gyerekeinkért felelős szakembereknek, a pedagógusoknak, a szociális munkásoknak”, illetve olyan „szexuális oktatást, amelyben a gyerekek megtanulják, hogyan jelöljék ki a saját határaikat!”
A programok kidolgozását kifejezetten ösztönzné az a hat abúzus túlélő, akik közös nyilatkozatban hívják találkozóra a civil szervezeteket és a szociális szakembereket keddre, hogy aztán a következő körben a pártok gyermekvédelmi munkacsoporjaival közösen dolgozzanak egy törvényjavaslaton.
Van mit javítani
„A gyermekvédelem évtizedek óta görget maga előtt strukturális problémákat”, és amire most rácsodálkozik a magyar társadalom, az „több évtizedes halogatás következménye”
- mondta Gyurkó Szilvia, az egyik legismertebb gyermekvédelmi szakember, a Hintalovon alapítója.
A Deutche Welle riportjában utalt Orbán Viktor videóüzenetére: „tényleg nem jogászkodásra van szükség, hiszen nagyon szép jogszabályaink vannak, amik nincsenek végrehajtva”. A gyermekvédelmi rendszerből hiányzik a felelős irányítás és végrehajtás, a szakmai támogatás és nem utolsósorban a pénz.
„A valódi probléma nem csak az, hogy sok ilyen ügy történik, hanem hogy az esetek döntő többségében nincs következménye annak, amit gyerekek sérelmére elkövettek” - mondja Gyurkó. Évente több ezer olyan gyerek van Magyarországon, akit felnőttek szexuálisan kihasználnak, minden ötödik gyerek érintett.
Olyan rossz a helyzet, hogy sokszor nem is lehet mit tanácsolni. „Örülünk annak, ha egy áldozatban megszületik az az érzés, hogy nem a te hibád, ami történt, kérhetsz segítséget. A másik oldalon viszont szembesülünk azzal. hogy nincs állami ellátórendszer, ahová el tudnánk őket küldeni, és nagyon sok esetben csak civilek vannak.”
Gyurkó szerint
„nagyon fontos lenne, hogy a gyerekvédelem ne politikai termékként legyen kezelve, és a pedofíliát ne a politikai arénában használják egymás megbélyegzésére az emberek,
anélkül, hogy valójában értenék, hogy ez az egész miről szól. Életveszély, ha a gyerekvédelmet csak kommunikációs eszközökkel próbálja meg valaki kezelni.”
A szakember arra vár, hogy valóban megszülessen „egy olyan politikai akarat, ami komolyan gondolja azt, hogy a jövő záloga a gyerek. Abban bíznék, hogy a magyar társadalom ezt a felelősségvállalást próbálja most artikulálni, hogy szeretnénk, ha minden gyerek egyenlően számítana, minden gyerek biztonsága egyenlő mértékben fontos lenne.”