Nettó 280 ezret sem keres egy adjunktus, ezer ELTE-s követel béremelést

belföld
február 19., 10:59

Előállhat „az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft)” – olvasható abban a nyílt levélben, amit az ELTE 1003 dolgozója írt alá, és amit az állami egyetemek fenntartójának címeztek. A jelenséggel, hogy a béremelések nyomán mekkora bérkülönbségek alakulhatnak ki egyetemi oktatók és közoktatásban dolgozó pedagógusok között, korábban mi is foglalkoztunk.

Az FDSZ Facebook-oldalán olvasható levél szerint az aláírók elfogadhatatlannak tartják, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben az állam továbbra sem biztosítja „az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat”. A levél szerint az egyetemi oktatói bérek mára teljesen elértéktelenedtek és méltatlanul alacsonyak, akárcsak a hallgatói juttatások.

Példát is említenek: az ELTE-n tavaly vezettek be intézményi minimálbéreket, így egy tanársegéd bruttó 380 ezer forintot, egy adjunktus bruttó 420 ezer forintot, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozók legalább bruttó 362 ezer forintot kapnak. Ha valakinek semmilyen szja-kedvezménye nincs, akkor ez azt jelenti, hogy tanársegédként nettó 252 700 forintot, adjunktusként 279 300 forintot kap kézhez, míg a támogató munkakörökben dolgozók nettója 240 730 forint. A levél szerint előállhat az a helyzet, hogy „egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft)”, és bár örülnek a közoktatási béremelésnek, „most saját, méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen béreinkért emelünk szót” .

A nyílt levél aláíró azt szeretnék elérni, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is kezdjék meg a bérfelzárkóztatást. Többek között legalább 50 százalékos azonnali béremelést követelnek, valamint a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe és az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát.