CNN: Tényleg izraeli erők lőtték az ENSZ segélyszállítóit

Az izraeli hadsereg adta le a lövést az ENSZ segélyszállítmányt szállító autójára február ötödikén - derül ki a CNN nyomozásából. Ez volt az az eset, amelyet követően az ENSZ úgy döntött, nem küld több konvojt Gáza északi részére.

Az ENSZ becslései szerint háromszázezer ember él még az északi régióban szerencsétlen körülmények között. Számításaik szerint a gyermekek több mint tizenhat százaléka akut alultápláltsággal küzd, ami meghaladja a kritikusnak tekintett küszöbértéket.

Az élelmiszert szállító konvoj egyik kocsija épp az Izraeli Védelmi Erők (IDF) gázai bázisán állomásozott, amikor lövést kapott az oldalába. A találat következtében több szállítmány is megsemmisült.

A szállítmányok indításakor az ENSZ együttműködik az IDF-el, hogy biztosíthassák a segélymunkások biztonságát. Az együttműködést útközben is folytatják. „Csak ha az izraeli hadsereg zöld lámpát ad, akkor mozog az ENSZ szállítmány. Nem mozgunk együttműködés nélkül” – nyilatkozta Juliette Touma, az ENSZ Palesztin Menekülteket segélyező szervezetének kommunikációs igazgatója.

Izrael a Hamász október hetedikei, több mint ezer áldozattal járó terrortámadása után vágott vissza a Gázai-övezetben. Azóta a helyi Egészségügyi Minisztérium közlése szerint több mint 29 ezer ember vált az izraeli támadások áldozatául.

A konvoj Gáza déli részén indult el az Al Rashid úton, amely a terület nyugati partja mentén húzódik. Ez a Gázába érkező szállítmányok legfőbb útvonala. A szállítóautók reggelente haladtak, hogy elkerüljék a kétségbeesett fosztogatókat.

A konvoj hajnali négykor ért a megbeszélt IDF-állásra, ahol nagyjából egy órán át várakoztak, amíg az egyik kocsit el nem találta egy lövés a tenger felől. A CNN által vizsgált szatellitfelvételek alapján két órával a támadás követően három azonosítható hadihajó volt a régióban - mindhárom az IDF hajója, amelyeket a háborúban az övezet nyugati oldalról való támadására használtak.

„Nagyon nehéz belátni, hogy ez hogyan lehetett jogos támadás” – mondta Janina Dill, az Oxfordi Egyetem etikával, jogi és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó vezetője a CNN-nek. „Minimum a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésnek tűnik. Hogy aztán ez bűncselekménynek is minősül-e, az a szándékosság kérdésétől függ, amit a bíróságnak kell megállapítania.”