„Magyarország erős ország. Most ugye ilyen baj van, lemondott az előző elnökasszony, még mindig vérzik az ember szíve, ráadásul egy olyan ügyben, ahol az elnökasszony döntése és az emberek véleménye szemben állt egymással. Ezek fájdalmas dolgok, de minden bajban van valami reménysugár is, mert most, amikor végigvettük, kik lennének méltóak erre a munkára (az államfőjelöltségre – a szerk.), szép számmal találtunk erre méltó magyarokat” – ezzel kezdte Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjúját a Kossuthon. Aztán azzal folytatta, hogy elmagyarázta, miért gondolják jónak, hogy az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást javasolták köztársasági elnöknek.

„A tapasztalata, az alkotmány és a jogi ügyekben való jártasság, a nemzetközi jog ismerete, a nemzetközi ügyekben való forgolódás, egy életút és szakmai tekintélyt is meghaladó életút együtt őt rajzolták ki” – mondta Sulyokról, és bár ebből az következhetne, hogy más jelölt nem is volt, Orbán azzal folytatta, „erős ország Magyarország, mert egy ilyen pillanatban nem egyetlen lehetőség állt előtte”, vagyis több jelöltje is volt a kormánypártnak.

Ezután beszélt egy kicsit a kegyelmi ügyről is, amibe Novák Katalin és Varga Judit is belebukott. A riporter kérdésére, hogy a kegyelmi ügy után Sulyok személye miatt „helyreállhat-e a nemzeti egység”, Orbán azt mondta:

„Itt egy kegyelmi döntésről beszélünk. Van egy kegyelmi kérvény, azt áttanulmányozzák, és utána az elnök dönt, hogy a kérvényben foglaltak alapján igent vagy nemet mond. És olyan ügyben mondott igent, amiben csak egyetlen válasz lett volna helyes, a nem. Megbomlott a nemzeti egység a döntés miatt. Csak egyetlen módon lehetett helyreállítani, hogy ezt a hibát beismerte, és távozott. Most jön egy új elnök, akinek helyre kell állítania ezt a megbillent egyensúlyt. Nagyon remélem, hogy az elnökúr az első felszólalásában világossá fogja tenni, hogy ilyen nem történhet meg.” Majd beszélt arról is, hogy elrendelt„ egy „teljes átvilágítást és ellenőrzést”, „mert tisztességes országban ilyen nem fordulhat elő, mint ami a Bicskei gyermekotthonban”.

„Látni szeretném, hogy megfelelő módon végezték-e el az ilyen gyermekotthonok vezetőinek kinevezésekor az alkalmassági vizsgálatokat” – mondta Orbán, aki aztán úgy fogalmazott, csodálkozott, hogy a történtek után „nem azonnal robbant fel a közösség, hanem mismásolás, sumákolás történt”. Bár nem mondta ki, de itt feltehetően arra gondolt, hogy már 2012-ben lehetett tudni a bicskei gyermekotthonban történtekről.

Azt mondta, „emiatt át kell világítani az összes ilyen intézményt”, és „ennek a vizsgálatnak ki kell térnie az életvitelre, szexuális devianciára” is. Azt mondta, ezeket a vizsgálatokat „személyesen” fogja „nyomon követni”.

A fennmaradó időben elmondta azt, amit már eddig is elmondott többször az orosz-ukrán háborúról, illetve a „brüsszeli bürokratákról”, akik „nem okoskodhatnak bele az életünkbe”, mert „bizonyos esetekben nem szólhat bele senki az atyaúristenen kívül, sokak szerint még ő sem”.