Európai szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről is beszélt Emmanuel Macron az ukrán segélykonferencián Párizsban, bár a francia elnök elismerte, hogy erről nincs konszenzus. A lépés politikai realitása jelenleg minimálisnak tűnik, de Macron felvetése önmagában is tabudöntő, hiszen az közvetlen részvételt jelentene az orosz-ukrán háborúban. Idáig éppen egy ilyen forgatókönyv elkerülése volt alapvető a nyugati stratégiákban.

A hétfői párizsi segélykonferenciát Macron hívta össze. Húsz európai vezető vett rajta részt, többek között Olaf Scholz német kancellár, Andrzej Duda lengyel elnök, Mark Rutte holland miniszterelnök (a NATO-főtitkári poszt egyik fő várományosa) és David Cameron brit külügyminiszter is jelen volt.

A találkozó összehívásának célja az orosz agresszióra való európai válasz hatékonyabbá és gyorsabbá tétele. Alapvetően válságreakcióról, illetve Amerikával szemben az önálló európai védelempolitika régóta vágyott megerősítésének újabb kinyilvánításáról van szó: miután az orosz csapatok elfoglalták Avgyijivkát, sokan tartanak attól, hogy az ukrán front szélesebb területen is összeomolhat. Az ember- és lőszerhiány egyaránt súlyos kockázatot jelent ukrán szempontból.

Az amerikai Kongresszus megosztottsága és a szállítások republikánus blokkolása súlyosbítja a helyzetet, Macron fő külpolitikai üzenete erre reagál, amikor arra szólítja fel az európai vezetőket, hogy tegyenek lépéseket ahelyett, hogy az amerikai segítségre várnának.

"Nincs konszenzus a szárazföldi csapatok hivatalos támogatásáról. Ez azt jelenti, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön”

- mondta Macron Párizsban. Mint a Guardian is megjegyzi, ez az első alkalom, hogy ilyen szinten és ilyen nyíltan szóba kerül egyáltalán a lehetőség, hogy európai országok - nemzetállami hatáskörben, vagyis nem NATO-művelet lehetősége merült fel szó - csapatokat küldjenek Ukrajna támogatására.

A csúcstalálkozó után a résztvevők azt hangsúlyozták, hogy öt fő cselekvési területre összpontosítanak: ezek a kibervédelem, a katonai fegyverek és lőszerek közös ukrajnai gyártása, Ukrajna nagyobb katonai védelme az orosz csatlósnak számító Belarusz határán, a közvetlenül fenyegetésben lévő más országok (nemcsak a keleti NATO-tagok, hanem például Moldova is) védelme, valamint Ukrajna aknamentesítése.

Macron emellett egy új koalíciót is bejelentett a hosszú és közepes hatótávolságú csapásmérő rakéták biztosítására.

„Nem várhatjuk meg az amerikai választások eredményét, hogy eldöntsék, mi lesz a jövőnk. Európa jövője a tét, ezért az európaiaknak kell dönteni"

- mondta a francia elnök.

Idáig Európa az Ukrajnának korábban megígért segítséget sem tudta ténylegesen biztosítani. Az Európai Unió még tavaly azt ígérte, hogy március végéig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Kijevnek, de idáig a tagállamok ebből csak körülbelül 330 ezer lőszert szállítottak le.