Tömegesen érkeztek az elmúlt napokban a helyi magyarokat elüldözéssel vagy erőszakkal fenyegető üzenetek Kárpátalján a mobilokra. A Telegram-csatornákon megjelenő ukrán és magyar nyelvű üzenetek több verzióban is terjednek. A szöveg többek között kurva parazitának nevezik a magyarokat, a grafikákon pedig egy maszkos-késes férfi áll, pulcsiján az ukrán címer háromágú szigonya, alatta Kárpátalja térképe és a területet elhagyók sorai. Néhány további verzió:
„Meneküljetek, hazaárulók!”, „Takarodás Ukrajnából!”, „Aki nem fut el, az lesz az első!”.
Az egyik magyar nyelvű szövegvariánsban:
„ Magyarok, jobb ha mielőbb menekülsz Ukrajnából! Magyarok késre!”
Ez így minden magyar anyanyelvűnek azonnal hibás, magyartalan fordításnak tűnik, de valójában az ukrán változatok is majdnem ennyire ukrántalanok.
Mint Dmitro Tuzsanszkij, az ungvári ICES elemző intézet és thinktank vezetője írja, a szöveg egyértelműen orosz provokációnak, különleges információs hadviselésnek tűnik, hogy az ukrán nacionalistának beállított üzenetekkel gerjesszék Kárpátalján az etnikai feszültségeket. A botüzenetek kazah, kirgiz és boszniai számokról érkeznek.
Kárpátalja katonai kormányzója is kiadott egy közleményt arról, hogy orosz információs műveletről van szó. "Az ellenség megpróbálja egymás ellen ugrasztani a helyben élő nemzetiségeket" - írja a hivatala, és azt kérik, hogy aki hasonló tartalmú üzenetet kap, blokkolja az üzenet küldőjét.
Korábban több példa is volt hasonló oroszgyanús műveletekre Kárpátalján. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székháza elleni 2018-as robbantásos merényletet egy oroszpárti német szélsőjobbos finanszírozta, de a 2022. februári orosz támadás után is voltak a mostanihoz hasonló, "késre a magyarokat" üzenetek, akkor azokat kifejezetten a magyarlakta részeken, Beregszász környékén küldték szét.
Kárpátalján valószínűleg már százezer magyar sem maradt helyben, a Kreml ennek ellenére szereti lebegtetni a terület hovatartozását. Legutóbb Vlagyimir Putyin a Tucker Carlsonnak adott interjújában beszélt érthető magyar igényekről és revíziós célokról.