Januárban mindössze 6650 gyerek született Magyarországon, ami alig magasabb, mint a tavaly decemberi, valaha volt legalacsonyabb érték, és 12 százalékkal elmarad a 2023. januáritól. A KSH csütörtökön közzétett demográfiai gyorsjelentéséből az is kiderül, hogy a halálozások száma (11 723) a decemberivel (11 727) megegyező szinten stagnál.

A születések és a halálozások számából adódó népességfogyás januárban 5073 volt, ami csaknem 18 százalékkal magasabb, mint a tavaly januári volt (4305). Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt nagyjából annyival csökkent Magyarország népessége, mintha teljes Nagymaros elnéptelenedett volna.

A KSH egyébként a legutóbbi népszámlálás adataiból úgy számol, hogy 2023-ban 9 599 744 fő volt Magyarország lakossága, míg idén 9 580 000 fő lesz. Vagyis idén nagyjából húszezerrel csökkenhetne a népesség – ennek a negyedét a természetes fogyás egyetlen hónap alatt összehozta.

Az ezer lakosra jutó születésszám a tavalyi 9,2 után már csak 8,2 volt, a halálozási mutató 13,8-ról 14,4-re nőtt. Figyelemreméltó újdonság, hogy a KSH az idén januári jelentésében most először – legalábbis amennyire visszamenőleg meg tudtuk nézni az adatokat – nem közölte az úgynevezett teljes termékenységi arányszámot, amely az egyik legfontosabb népesedési mutató (azt mutatja meg, hogy egy nő az élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakoriság alapján). És amely az elmúlt években a 2011-2021 között emelkedés után 1,59-ről 1,5-re esett vissza – a népességszám természetes fenntarthatóságához 2,1-nek kellene lennie, amennyi Magyarországon az 1970-es évek vége óta nem volt.

A népesedési KSH-jelentések azért különösen figyelemreméltóak minden hónapban, mert Orbán Viktor az egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte a népesedés ügyét már a 2022-es tusványosi, főleg a fajelméleti fejtegetése miatt elhíresült beszédében is – mondván, „továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”és hogy „fordulat nélkül ellakják tőlünk” Magyarországot, a Kárpát-medencét.

Aztán tavaly ismét arról beszélt, hogy „továbbra is nagy bajban vagyunk. Minden erőt, energiát és költségvetési erőforrást továbbra is a családpolitika irányába kell mozgósítanunk”. Ehhez képest aztán az idén januári költségvetési jelentésből kiderült, hogy idén januárban a család- és a lakástámogatásokra költött állami támogatások is jócskán elmaradtak a tavaly januáritól.