Génmódosított szúnyogokat engednek szabadon Brazíliában, hogy így szorítsák vissza a dengue-lázat
Olyan sok a dengue-lázas eset Brazíliában, hogy a hatóságok génmódosított szúnyogok szabadon engedésével próbálják lassítani a fertőzés terjedését. A szúnyogcsípéssel terjedő vírusos betegség (a nevét úgy kell ejteni, hogy dengi) már az idei év első két hónapja alatt egymillió embert fertőzött meg az országban, ami 226 százalékos növekedés az előző év január-februárjához képest. Egyes államokban és városokban egészségügyi vészhelyzetet hirdettek, februárban például Rio de Janeiróban, ahol két hónap alatt több mint 42 ezer esetet jegyeztek fel.
A világ összlakosságának durván a fele él dengue által fenyegetett területen. Brazíliában a fertőzés endemikus, vagyis folyamatosan jelen van. 2003 és 2019 között például 11 millió fertőzöttet számoltak meg, de a betegség azon belül is ciklikusan támad, 3-4 évente van a mostanihoz hasonló hullám a fertőzésekben.
A dengue nagy átlagban nem veszélyes betegség, hiszen a fertőzöttek 80 százaléka meg sem tudja, hogy dengue-láza volt, vagy maximum egész enyhe tüneteket észlel. Akinél azonban rendesen kitör, az magas lázra, bőrkiütésekre és igen erős végtagfájdalmakra számíthat, szélsőséges esetben pedig belső vérzéseket követő halálra. Emberről emberre nem terjed, kizárólag szúnyogok terjesztik, ellenszere vagy oltása egyelőre nincsen, így ha valaki megbetegszik, azt csak itatják és a lázát csillapítják. A védekezés leghatékonyabb módja jelenleg a szúnyogok gyérítése vagy a távoltartásuk szúnyoghálóval. A vírust az az ázsiai tigrisszúnyog is terjeszti, amelyik az elmúlt években bejutott Európába és elterjedési területe már Nyugat-Magyarországhoz közelít.
Épp ezért védekeznek most a brazilok génkezelt szúnyogokkal. Az Oxitec nevű cég génszobrászai által előállított, az Aedes aegypti vagyis az egyiptomi csípőszúnyog fajba tartozó szúnyogok mind hímek és az a szuperképességük, hogy olyan nőstény utódaik kelnek a ki a petékből, akik még a teljes kifejlődésük előtt elpusztulnak. Mivel ennél a szúnyogfajnál is csak a nőstények szívnak vért, a módosított hímek szabadon engedésétől a potenciálisan fertőző állomány csökkenését várják.
Nem most debütálnak az Oxitec megbuherált dizájnerszúnyogjai, három éve már kipróbálták őket a dengue-láz terjedése ellen az Egyesült Államokban, Florida Keys közelében.
A dolog nem kockázatmentes, mert a tapasztalatok szerint nem minden egyes, génmódosított apától született nőstény pusztul el, de arra sincs egyelőre bizonyíték, hogy ezek továbbszaporodása veszélyt jelentene.