Három év börtönre ítélték a kínai tudóst, aki átszerkesztette egy születendő ikerpár génjeit
Ho Csian-kuj bejelentését hatalmas felháborodás fogadta és azóta kiderült, hogy a kísérlete egyáltalán nem lett sikeres.
Ho Csian-kuj bejelentését hatalmas felháborodás fogadta és azóta kiderült, hogy a kísérlete egyáltalán nem lett sikeres.
Kutatók szerint ez nemcsak a nagyon okos polipoknak lenne borzaszó, hanem a környezetnek is, miközben nincs is rá szükség. Több országban mégis ezzel kísérleteznek.
Ho Csian-kuj, aki ellen vizsgálat indult, azt állítja, hogy a kísérletben egy másik nő is terhes lett egy hasonlóan génmódosított embrióval.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a beavatkozás „visszafordíthatatlan átalakulást idéz elő az emberi genetikai anyagban, és ez elkerülhetetlenül belekeveredik az emberi génállományba”.
A cél az volt, hogy a HIV-vírusnak ellenálló emberek szülessenek.
A projektet a Darpa finanszírozza, más országokban attól félnek, új biológiai fegyvert fejleszt az USA.
Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.
Ez például egy újfajta, amerikai masztiff, ami olyan, amilyenek állítólag régen voltak a masztiffok.
A kutatás végső célja, hogy használható, beültethető emberi szerveket tudjanak előállítani (és nem disznóorrú embert).
Kínában először alkalmazták emberen a forradalminak tartott CRISPR–Cas9 genom-szerkesztési technológiát.
Jelölni sem kell, hogy génmódosított, mivel semmiféle kockázatot nem találtak a tesztelések során.
Az eddigi legátfogóbb kutatás szerint a génmódosított növények ugyan nem veszélyesek, de nem is teremnek többet.
A módszer ettől még gyerekcipőben jár, de látszik, hogy Kína mekkora lendülettel ugrott bele.
Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.
Van, akinek baja van ezzel.
A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.
A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.
De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?
Ez az első génmódosított hús, ami az amerikai vacsoraasztalokra kerülhet.
Lara Richardsnál öt hónapja diagnosztizáltak gyógyíthatatlan leukémiát. Most mégis úgy tűnik, hogy meggyógyulhat, legalábbis már nem tudják kimutatni szervezetében a rákot.
Egy újonnan fellelt mutációnak köszönhetően közelebb kerültünk olyan növények előállításához, amelyekkel megszabadulhatunk az egykori harcterek talajában felgyülemlett toxikus TNT-től.
Génmódosított szúnyogokkal próbálnak küzdeni a kór ellen, amely idén már 229 áldozatot követelt.
Egy kínai kutatócsoport 90 napig etette GMO rizzsel a patkányokat. Nem találtak lényeges különbséget a kontroll egyedekhez képest.
Hozzon frászt a GMO-ellenes szomszédjára! Kergesse végső kétségbeesésbe körzete elempés képviselőjelöltjét! Intsen be az alaptörvénynek! Közben még a tudományt is szolgálhatja.