A történelemben először a marylandi David Bennett testébe ültették be egy állat szívét. Még nem tudják a halála okát, de a szomorú eset ellenére az emberiség ezzel nagyot lépett a nagy mennyiségben előállítható, életmentő szervek felé.
Rengeteg kérdést vet fel az, hogy nemrég sikerült egy génmódosított disznó veséjét egy emberi testhez csatolva működésre bírni. Melyik a jobb: fizetni embereknek, hogy legyenek szervdonorok, vagy tízezer számra ölni a sertéseiket a szerveik beültetéséért?
Úgy tűnik, működik.
Ho Csian-kuj bejelentését hatalmas felháborodás fogadta és azóta kiderült, hogy a kísérlete egyáltalán nem lett sikeres.
Kutatók szerint ez nemcsak a nagyon okos polipoknak lenne borzaszó, hanem a környezetnek is, miközben nincs is rá szükség. Több országban mégis ezzel kísérleteznek.
Ho Csian-kuj, aki ellen vizsgálat indult, azt állítja, hogy a kísérletben egy másik nő is terhes lett egy hasonlóan génmódosított embrióval.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a beavatkozás „visszafordíthatatlan átalakulást idéz elő az emberi genetikai anyagban, és ez elkerülhetetlenül belekeveredik az emberi génállományba”.
A cél az volt, hogy a HIV-vírusnak ellenálló emberek szülessenek.
A projektet a Darpa finanszírozza, más országokban attól félnek, új biológiai fegyvert fejleszt az USA.
Ez például egy újfajta, amerikai masztiff, ami olyan, amilyenek állítólag régen voltak a masztiffok.
A kutatás végső célja, hogy használható, beültethető emberi szerveket tudjanak előállítani (és nem disznóorrú embert).
Kínában először alkalmazták emberen a forradalminak tartott CRISPR–Cas9 genom-szerkesztési technológiát.
Jelölni sem kell, hogy génmódosított, mivel semmiféle kockázatot nem találtak a tesztelések során.
Az eddigi legátfogóbb kutatás szerint a génmódosított növények ugyan nem veszélyesek, de nem is teremnek többet.
A módszer ettől még gyerekcipőben jár, de látszik, hogy Kína mekkora lendülettel ugrott bele.