Moziba ment az Origo szoftpornószakírója, hogy megírhassa az évezred kritikáját a Rákay Philip-féle Petőfi-szuperfilmről
Magyar filmről ritkán jelenik meg annyira lelkes és tökéletes kritika, mint amilyet az Origón tett közzé Németh András. A szerző telt ház előtt tekintette meg a Most vagy soha! című hatmilliárdos szuperprodukciót, melynek esztétikai-eszmei értékei mélységesen lenyűgözték. Annyira, hogy felkiáltójelek sokaságával volt kénytelen kifejezni elragadtatását! Ekképpen: „Pedig igenis ez egy jó film, sőt csodálatos! És tudod mit, neked is meg kell nézned! Elképesztő munka van benne, látszódik, mennyire igyekeztek visszaadni, mi történhetett azon a napon. Ráadásul lenyűgöző a színészi játék, a karakterek megformálása is. És még nem beszéltem a zenéről!”
A „pedig igenis” azért van, mert Németh András a szövegének elejétől a végéig azokkal a Gyurcsány-legényekkel küzd – félelmet nem ismerve –, akik nyomorult módon már előre a legrosszabb pontot adták a műnek az IMDb-n, ami amúgy nem számít, hiszen az adatbázis aktív használói szerint Frank Darabont A remény rabjai című hollywoodi mozija minden idők legjobb filmje. (Mondjuk e fölött a listavezetés fölött magam sem bírok napirendre térni évtizedek óta, egy gyékényen árulunk ez ügyben.)
A kritikából nem könnyű idézni, minden szava arany, és szerkezetileg is hibátlan, bekezdésről bekezdésre váltakoznak benne az alkotást egekbe emelő és a baloldal gyalázkodó ellenkampányát földbe döngölő gondolatok. De mivel az egészet mégsem másolhatom ide, csak kiragadnék ezt-azt a maga kontextusából, szinte találomra.
A filmről: „A film nekem nagyon tetszett, végig tartotta a figyelmemet, tele volt feszültséggel, és sok izgalmas jelenettel. Nemzetközi szintű produkció. Végig tapintható volt a feszültség, és voltak részei, amiket többed magammal én is megkönnyeztem, sőt libabőrös lettem.”
A Gyurcsány-legényekről: „Ezt pedig nem szégyellni kell, hanem vállalni. Egy normális világban! Nem a dollármédia világában, nem mondjuk a hvg nevével együtt is névtelen dollárcselédjének világában.”
A filmről: „Felemelő érzés volt, ahogyan bemutatták, hogy a film főszereplői harcoltak azért, amiben hittek, és ami nélkül ma sem lehet élni: szabadság, függetlenség és nemzeti értékek. Fontos a kiállás, a hazafiasság, a becsület és a tisztesség. Ezek tartást adnak, egy vezérvonalat egy ember életében, és ez nagyon fontos. Ezek ma is fontos értékek, és a film ezekre is tanít, kiválóan bemutatja, mennyire fontos, hogy értékek mentén élje valaki az életét.”
A Gyurcsány-legényekről: „Meglepő, vagy nem meglepő módon, de volt egy provokátor is a közönség soraiban, aki a film végén bekiabált, elkezdte szidni a kormánypártokat... Egy moziban. Erre a közönség vastapssal reagált, a férfi pedig utána sunyi gyávasággal már nem szólalt meg. Ez az eset is jól mutatja, hogy a Gyurcsány-legények rá akarják erőltetni az akaratukat, véleményüket másokra, de nem szabad megijedni tőlük! ”
A filmről: „Azon túl ugyanis, hogy a film révén visszarepülhetünk az időben, és megcsodálhatjuk a fantasztikus korhű ruhákat, a korabeli Pest-Budát, a néplélek motívumait, a film végén, a Nemzeti Múzeum előtti jelenet kiválóan megmutatja, mi is a film valódi üzenete: példát mutatni a fiataloknak, hogy érdemes kiállniuk, vállalni a küzdelmeket, és szükségünk van nemzeti hősökre, igazi példaképekre. És a nemzeti büszkeség sosem megy ki a divatból! Petőfi és a márciusi ifjak nemzeti hőseink, példák a ma embere előtt. Aki megnézi a filmet, érteni fogja, mire gondolok.”
A Gyurcsány-legényekről: „A dollármédia pedig csak irigykedik, és ezért fáj nekik a film sikere. Azért tapsolnak állva az emberek, és azért éneklik el a vetítések végén a himnuszt, mert büszkeség tölti el a szívüket. Büszkék rá, hogy magyarok, büszkék a történelmükre! Nem szabad hagyni, hogy a balliberális véleményterror, az, hogy már előre elkönyvelték a filmet rossznak, befolyásoljon bárkit is. Mert nincs igazuk! Mindenkit arra biztatok, nézze meg a filmet, és alakítsa ki róla a saját véleményét!”
És így tovább.
Nem mellesleg úgy tűnik, hogy Németh András – mint az Origo megbecsült munkatársa – szintet lépett, eddig ugyanis elsősorban nem mint pazar tollú filmkritikust ismerhettük.
Hanem a szerzői profilja alapján ilyen és hasonló cikkeket köszönhettünk szorgalmának:
Ezek a sztárok vetkőznek legtöbbször meztelenre nyilvánosan – fotók
Itt vannak egy igazi hercegnő meztelen fotói
Levetkőztek az idei Oscar-jelölt színésznők – meztelen fotók
Előkerültek Charlize Theron szexjelenetei és meztelen fotói
Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a szoftpornóra terjedt ki a kritikus figyelme eddig sem, hiszen:
Drámai változás: már rá sem lehet ismerni a drogfüggő Mary-Kate Olsenre
Bemutatjuk a legszánalmasabb sztárokat
Így próbál rengeteg pénzt csinálni a negyedik terhességéből Kulcsár Edina
Akinek mindez nem elég, ezért a közismert Gyurcsány-legény, Szily László kritikáját is elolvasná a filmről – és eddig valamiért nem tette –, az se habozzon.