Még hogy nem lehet nyereségesen működtetni Magyarországon egy focicsapatot! Ezt szerette volna megcáfolni a belga üzletember, Roderick Duchatelt is, amikor beszállt az újpesti focicsapatba, de mégsem jött ez össze, helyette inkább több milliárd forintot kellett betolnia a csapat mögött álló cégbe. Igaz, a nyereségességhez nagyon fontos feltételek nem voltak adottak Újpesten: a miniszterelnök és annak leggazdagabb magyarrá avanzsált barátja, Mészáros Lőrinc. Velük a háttérben szinte az NB I. legnyereségesebb csapata lett a Felcsút.
A Fradi fel tudja venni velük a versenyt ugyan, de ami a nemzetközi kupaszereplések és sikerek nyomán nem nagy meglepetés, addig az élvonal dobogója közelében mozgó, nemzetközi eredményeket el nem érő Puskás FC-től már-már elképesztő teljesítmény. Meglepetésre 2022-ben volt egy kis megingás anyagi téren az NB I.-es csapat mögött álló gazdasági társaság pénzügyeiben – bő 1,5 milliárdos veszteséggel zárt –, de a legfrissebb, 2023-ra vonatkozó beszámoló alapján tavaly sikerült visszatérnie a Felcsútnak a korábbi pénzbőséggel jellemzett útra. Ezzel párhuzamosan A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszája is tele volt pénzzel.
Tavaly a kft. 4,9 milliárd forint értékesítésből származó árbevételt könyvelt el a korábbi 2,9 milliárd forint után, ami mellé még bő 2 milliárd egyéb bevétel érkezett a kasszába (egy évvel korábban 784 millióról adtak számot),
így összesen majdnem 7 milliárd forintból gazdálkodhatott Mészáros Lőrinc csapata, ami történetének legnagyobb bevétele.
Egyáltalán nem kizárt, hogy ez a büdzsé a második legnagyobb lesz a tavalyi adatok alapján az NB I.-ben a Fradié után. Erre azonban csak akkor kapunk választ, ha minden élvonalban érintett cég közzéteszi az éves jelentését.
Arra, hogy ez miből jött össze, ebből mennyi a jegy- és bérletbevétel, a szponzori pénz, a kereskedelmi bevétel, vagy épp a tv-s közvetítési díj, nem ad választ a kiegészítő melléklet. Nemes egyszerűséggel ugyanis kihagyják az erre vonatkozó részt a dokumentumból, az eredménybeszámoló taglalása rögtön és tévesen a költségek részletezésével indul. Egy apró információ azonban kiderül a cég cashflow-jából: kicsivel több mint 2 milliárd forintot kaptak tavaly véglegesen átadott pénzeszközként, vagyis ez egyfajta vissza nem térítendő támogatás.
A költségekre rátérve anyagjellegű kiadásként 1,3 milliárdot, személyi jellegűként pedig 3,2 milliárdot számoltak el. Utóbbiból kiszámolható, hogy
a bruttó átlagos fizetés a felcsúti focicsapatnál 2,4 millió forint volt, ami megegyezik a 2022-es évben jellemző bérszinttel.
Az érték azonban csalóka, hiszen ebben nemcsak a játékosok vannak benne, akik ennek feltehetően a többszöröséért rúgják a bőrt, hanem az irodisták, a takarítók, marketingesek és minden más alkalmazott is. Ahogy a bevételeknél, úgy itt is titkolózik a Felcsút és az átlagos dolgozói létszámra csak egy összesített adatot közöl, nem osztja meg azt teljes-, és részmunkaidősekre, ahogy szellemi és fizikai dolgozókra sem. A focistákat jellemzően a teljes munkaidős szellemi alkalmazottak között tüntetik fel a cégek.
Mindezek eredményeként a Puskás FC Kft. 2023-ban 1,6 milliárd forintos tiszta profitot ért el, ami történetének legjobb eredménye, amit egy szerény 79 millió forintos adófizetési kötelezettség elszámolása után mutattak ki.
Míg 2022-ben az NB I.-es csapat mögött álló cég botlott meg, 2023-ban a háttérben meghúzódó alapítványnál történt furcsaság. A bevétel összege beleillik a korábbi évek trendjébe, az előző évinél néhány százmillióval kevesebb, 9,3 milliárd forint érkezett a FUNÁ-hoz, mely teljes egészében kapott támogatás. Az anyagjellegű kiadások ugyanakkor 1 milliárddal 5,1 milliárdra híztak, a személyi jellegűek pedig 1,9 milliárdról 1,8 milliárdra mérséklődtek.
Az anyagjellegű kiadások milliárdos növekedése pedig pont elég volt ahhoz, hogy szinte a teljes nyereséget elvigye, így a korábbi 1,5 milliárdos plusz után tavaly 1,7 milliós pluszt tudtak kimutatni az alapítványnál.
Néhány további érdekesség a FUNA jelentéséből: