A jegybank szerint két pozíciót romlott Magyarország versenyképessége

Matolcsy Györgyék rangsoroltak, és a Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint nem látják azokat a sikereket, amiket a kormány igen.

Elkészült az MNB 140 oldalas, 2023-as Versenyképességi jelentése, amiben „160, szinte teljes mértékben (95 százalékban) objektív mutató segítségével mutatja be hazánk versenyképességi helyzetét európai uniós összehasonlításban, és azonosítja a fenntartható felzárkózáshoz szükséges növekedési tartalékokat”.

Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a az előző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az EU 27 országának rangsorában.

„Relatív versenyképességi pozíciónk enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott. Versenyképességi helyzetünk továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától. Az ismertebb versenyképességi rangsorok többsége is visszaigazolja a fenti képet. A legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Közben régiónkból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat” – írja az MNB.

Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott Magyarország teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. Számottevő visszaesés történt a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a Zöld gazdaság és a Versenyképes energiafelhasználás is.

Öt területen javult a pontszám, leginkább a Kkv stratégia és a Modern infrastruktúra esetében.

Jelentős maradt a lemaradás az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom területek esetében, köztük a digitális készségek terén.

Az MNB szerint a globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához.

A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többletünk közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, ebben számottevő szerepe volt a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenységének és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedésnek. Ehhez jöttek hozzá az energiafelhasználás és -gazdálkodás terén azonosított versenyképességi hiányosságok. Az energiafüggőség az EU átlagát enyhén, de a régiós átlagot jelentősen meghaladja, érdemben csökkenteni kell energetikai és inflációs, illetve versenyképességi oldalról is.

Az MNB szerint ahhoz, hogy utolérjük az EU átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítása és teljes versenyképességi fordulat kell. A versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre, amihez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében.

Elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése – írja az MNB.