Sulyok Tamás első külföldi útja köztársasági elnökként Andrzej Duda lengyel elnökhöz vezetett, akárcsak elődjéé. De míg Novák Katalin putyinozással és szovjetezéssel igyekezett visszanyerni a harcosan oroszellenes lengyelek jóindulatát, Sulyok nem nagyon mondott semmit, erről sem.

Legalább is az MTI tudósítása szerint magyar elnök olyasmikről nyilatkozott, mint hogy „a lengyel-magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban”, és „nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta.” Azt is megtudhattuk, hogy a megbeszélésen szó esett egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezésről, a haderőfejlesztés fontosságáról, a kisebbségekről és az országok közti kereskedelmi kapcsolatokról is. Természetesen mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos.

Azt nem fejtette, hogy melyek lehetnek ezek az eltérő álláspontok, de azért tippelni lehet. Például az új lengyel kormány nagyon kritikus Orbánékkal, míg az előző kormány által megválasztott Duda elnök és magyar kollégája közé az Orbán-kormány oroszbarátsága verhet éket.

A közös pontot abban találták meg, hogy mindkét ország példamutatóan teljesíti a NATO elvárásait, és nagyon sokat költenek védelmi kiadásokra. „Bátran mondhatom, hogy Lengyelország és Magyarország egy szinten állnak, Magyarország már régóta a bruttó hazai termék (GDP) több mint 2 százalékát, jelenleg pedig 3 százalékát szánja erre” - jelentette ki Duda, és szerényen hozzátette, hogy ez Lengyelországban több mint 4 százalék. Duda azért szóba hozta az orosz fenyegetést, a „változó globális és európai biztonsági helyzetre”, ezen belül konkrétan az ukrajnai háborúra utalva megerősítette azt a már korábban is felvetett javaslatát, hogy a NATO-ban ismét emeljék fel a GDP 3 százalékára a védelmi kiadásokat, amint ez a hidegháború idején indokolt volt. Mert „Oroszország akkor agresszióval fenyegette a világot és Európát, és ma is így tesz”.

Magyarország az idei év második felében átveszi az Európai Unió soros elnökségét, és 2025 első felében Lengyelországnak adja át. Emiatt erről és az elnökségek prioritásairól is szó esett az államfők között, például az EU bővítéséről, ezen belül a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna és Moldova uniós integrációjáról. Az ENSZ-beli együttműködéssel kapcsolatban a két elnök megvitatta a gázai övezeti háború kérdését, annak hatását az európai biztonsági helyzetre, valamint egy újabb „nagy migrációs válság” veszélyét - közölte Duda az MTI szerint. Ebben az összefüggésben

arról biztosította Sulyok Tamást, hogy igény esetén a lengyel határőrség segít a magyar határ védelmében.