„Rendkívül érzékeny kérdések ezek. Nyilvánvaló, hogy nagyon sokan hajlandóak áldozatokra, készek adakozni, önkénteskedni. De az életüket kevesebben kockáztatnák közvetlenül, kevesebben vennének részt a fegyveres harcokban szívesen. Harcolni nagyságrendekkel nehezebb, mint adakozni vagy önkénteskedni. Becsléseink szerint reálisan az emberek mintegy 8 százaléka áll készen arra, hogy konkrétan fegyvert fogjon.”
Erről Volodimir Paniotto szociológus, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (eredeti nyelvű rövidítéssel: KMISZ) elnöke beszélt az Ukrajinszka Pravdának adott nagyinterjújában. A szociológus az intézet friss felmérései alapján az ukrán társadalom hangulatának változásaira vonatkozó adatokat és tendenciákat kommentálta. A KMISZ számai azt mutatják, az ukránok a totális orosz agresszió harmadik évében is bíznak elnökükben és a győzelemben, ezzel együtt negatív folyamatok is tetten érhetőek.
Az egyértelmű, kvázi hitbe hajló bizalom csupán néhány személyre-intézményre korlátozódik, miközben más fontos szereplők elutasítottsága – mint amilyen Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka vagy Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció vezetője, őt Ukrajna második legbefolyásosabb emberének tartják – is számottevő, illetve esetenként növekszik.
Ami a háborús győzelembe vetett hitet illeti, az idén februárban is elsöprőnek volt mondható. 2022 májusában a megkérdezettek 80 százaléka hitt feltétel nélkül a végső győzelemben, 15 százalékuk tartotta valószínűnek a sikert, 1 százalék gondolta, hogy inkább talán az oroszok nyernek, 4 százalék nem tudta eldönteni, hogy mit gondoljon. 2024 februárjában is 60 százalék biztos még benne, hogy összejön a diadal, abban, hogy csak „valószínűleg” nyer Ukrajna, 29 százalék bízik, 3 százalék valószínűsít orosz sikert, 1 százaléknak immár meggyőződése, hogy az agresszor célt ér, a bizonytalanok aránya 7 százalékra nőtt.
A győzelemben bízó ukránok aránya összességében tehát megközelíti a 90 százalékot most is, annyi történt, hogy egy részük valamelyest elbizonytalanodott. Paniotto szerint ennek okai mindenki számára világosak: a tavalyi nagy ellentámadás nem hozott eredményt, a nyugati fegyverszállítások elakadtak, ez joggal ébresztett kételyeket az emberek egy részében.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!