Már csak egy kicsit drágult az élelmiszer márciusban, a cukor viszont 30 százalékkal kerül többe
Márciusban éves alapon 3,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon - közölte a Központ Statisztikai Hivatal. Ezzel, ha csak minimálisan is (februárhoz képest 0,1 százalékponttal lett alacsonyabb az éves drágulási ütem), de tovább mérséklődött az infláció, és folytatódott az immár 14 hónapja tartó dezinflációs folyamat. A KSH közlése egyébként egybevág az elemzői várakozásokkal is, így semmilyen meglepetést nem okozhatott a friss statisztika.
Az viszont már kevésbé pozitív fejlemény, hogy havi szinten gyorsulni kezdett az infláció mértéke: míg decemberről januárra és januárról februárra egyaránt 0,7 százalékos volt az áremelkedés mértéke, friss adat 0,8 százalékos ütemet jelez márciusban az előző hónaphoz képest.
Az elemzők várakozása szerint ez a trend folytatódhat a következő hónapokban is, ami azt jelenti, hogy rövidesen megszakadhat a dezinflációs folyamat, és ismét emelkedő fogyasztói árindexet közölhet a statisztikai hivatal. Azonban újra két számjegyű inflációra és olyan áremelkedésre, mint amit tavaly láthattunk, még a gyenge forint mellett sem kell számítani.
A maginfláció márciusban 4,4 százalékos volt a februári 5,1 százalék után.
A KSH közlése szerint a tovább mérséklődő inflációban a háztartási energia éves szintű 3,1 százalékos árcsökkenése, valamint a tartós fogyasztási cikkek 1,8 százalékos mérséklődése játszott szerepet. A háztartási energián belül a vezetékes gázért 6,9, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Az élelmiszerek ára márciusban már csak 0,7 százalékkal emelkedett éves szinten, ezen belül a leginkább a cukoré (30,9%), a csokoládé és kakaóé (11,6%), a büféáruké (10,4%), a sertéshúsé (9,1%), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5%) nőtt. A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13,0, a tejé 11,0, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent. Februárhoz képest 0,1 százalékos volt a drágulás mértéke.
A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt éves alapon, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4, a gyógyszer, gyógyáruké 6,8, a testápolási cikkeké 4,6 százalékkal növekedett. A járműüzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak márciusban.
A KSH által közölt friss adat némileg magasabb lett az Amundi Alapkezelő előzetes, 3,4 százalékos várakozásától, és úgy vélik a konszenzus felé eltérő adat az utolsók egyike lehetett az infláció év közepétől várható, remélhetőleg átmeneti felpattanása előtt. „A havi bázisú adatokból az látszik, hogy a Covid-válság előtti szezonalitási mintázat még nem állt vissza, ugyanis az átlagos márciusi emelkedés a „békeidőben” 0,3 százalék volt. A bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt az infláció hullámzó emelkedését várjuk májustól, decemberben 4,6 százalékos, az inflációs sávon kívüli évzárással" - kommentálta az adatot Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Úgy véli, a forintpiaci stabilitásra jelen helyzetben különösen érzékeny jegybankot a mostani adat feltehetően nem hozza zavarba, a kamatcsökkentés az előre jelzett, lassabb ütemezésben folytatódhat. „A megjelenést követően így érdemi piaci reakció nem várható, a közeljövőben a forinteszközökkel kapcsolatos befektetői megítélésre a fejlett piaci adatok, kamatvárakozások nagyobb hatást gyakorolhatnak, mint a hazai monetáris politikai lépések" – véli a szakember.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra számít, hogy az üzemanyagok áremelkedése megtorpan áprilisban, elsősorban a kormányzat és a Mol között lezajlott tárgyalás hatására. Ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése tovább folytatódhat, aminek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index a jelenlegi szint körül maradhat majd. Ezt követően azonban ismét emelkedésnek indulhat az inflációs mutató, vagyis a most kedvezőbbnek tűnő inflációs kép fokozatosan romlásnak indul. „2024. decemberi inflációs előrejelzésünk változatlanul az 5,5-6,0 százalékos tartományban mozog, jelenleg inkább a sávtetőhöz közelebb” – jelezte kommentárjában a szakember. Szerinte egyelőre meglehetősen nehéz előre látni a második fél évre vonatkozóan. A magyar gazdaság teljesítménye gyengének tűnik, a munkaerőpiac feszessége enyhült, ami fékezheti a bérkiáramlás kedvező folyamatát. Az óvatossági motívum továbbra is jelen van a gazdaságban, a fogyasztás érdemi beindulására még várni kell.
"Monetáris politikai szempontból a friss inflációs adatok feladják a leckét a döntéshozók számára. A kamatvágás a következő hónapokban még mindenképpen folytatódik, ám annak mértéke továbbra is erősen kérdéses. A következő hetek, ha kedvező piaci fordulatot hoznak, akár még arra is lehetőséget biztosítanának, hogy a legutóbb látott 75 bázispontos mértékben lazítson a jegybank. Ám az infláció szerkezete és a nemzetközi és hazai hozamkörnyezet alakulása óvatosságra intheti a jegybankot” - írja Virovácz Péter. Ugyanakkor az utolsó kamatvágás júniusban jöhet a szakember véleménye szerint.