Vesztett a választásokon az EU-kritikus horvát Trump, egyelőre nem kerül hatalomra újabb potenciális Orbán-szövetséges a szomszédban

külföld
április 18., 05:07

Helyi mércével kifejezetten magas (európai, de magyar viszonylatban inkább alacsony), 61 százalékos részvétellel tartották meg Horvátországban szerdán az országgyűlési választásokat, egy náluk szokatlanul durva és durván személyeskedő kampány után, ami leginkább a miniszterelnök Andrej Plenković (HDZ) és Zoran Milanović államfő (SDP) személyes összecsapásáról szólt.

Az eredmények az előbbi győzelmét hozták: a még nem teljesen végleges, de érdemben már nem változó adatok szerint a kormányzó jobbközép HDZ 61 helyet szerzett a 151 fős horvát országgyűlésben, míg a balos-populista szocdemek által dominált választási koalíció csak 42-t. Ez alapján jó eséllyel marad hatalmon a már 2015 óta kormányzó HDZ, bár ők is koalíciós kényszerben vannak, úgyhogy még több kisebb párttal meg kell egyezniük.

Andrej Plenković miniszterelnök ünnepli pártja, a kormányzó HDZ győzelmét.
photo_camera Andrej Plenković miniszterelnök ünnepli pártja, a kormányzó HDZ győzelmét. Fotó: Damir Sencar/AFP

Az SDP ugyan elismerte, hogy jobb eredményeket reméltek, de még ők sem mondtak le a kormányra kerülésről. Első nyilatkozataik szerint megpróbálják maguk mellé állítani a HDZ-vel kritikus kisebb pártokat, de itt azért elég sok megegyezésre lenne szükségük, egyelőre nem sok realitása látszik ennek.

A horvát pártrendszerben régóta ez a két párt, a középjobb HDZ és a baloldali gyökerű SDP dominál. Közülük a HDZ alig megkerülhető, a horvát önállóság 1991-es megszerzése óta csak kilenc olyan év volt, amikor nem ők voltak hatalmon.

A szokásos bal-jobb felosztás azonban Horvátországban is egyre inkább elvesztette a jelentését, legalábbis a meghatározó nagyemberek retorikája és politikai szövetségei elég sokat változtak az utóbbi időben. Ez leginkább a szocdemektől jövő államfő, Zoran Milanović esetében szembeötlő, aki mostanra látványos populista fordulatot hajtott végre, ami miatt hol standup politikusnak, hol a horvát Trumpnak titulálják ellenfelei. A külpolitikában erősen EU-kritikus, ukránellenes és oroszbarát vonalat visz, otthon pedig leginkább olyan nagyívű népjóléti ígéretekkel rukkolt elő, mint a nyugdíjak nagyon jelentős emelése, miközben ott támadta a miniszterelnök Plenkovićot, ahol érte.

Milanović horvát elnökként maga írta ki a választás időpontját, majd március 15-én bejelentette, hogy azon ő maga is elindul, az SDP listavezetője lesz. Két nappal később azonban az alkotmánybíróság ezt megtiltotta számára, kimondva, hogy hivatalban lévő államfőként erre nincs lehetősége. Ezzel együtt, nem hivatalos jelöltként, ellenzéki pártja legnépszerűbb arcaként ezután is ő vitte lényegében a szocdem kampányt.

Azzal, hogy pártja végül viszonylag sima vereséget szenvedett, valószínűleg marad az eddigi irány, vagyis Horvátország nem lép arra az EU-kritikus, oroszokkal kokettáló útra, amit, hogy ne menjünk messzire, Szlovákiában a szintén leginkább baloldali populistaként elkönyvelt Fico is visz.

Orbán Viktor egyébként nem állt bele úgy a horvát kampányba, mint előtte a Fidesz és a magyar kormány tagjai akár Szlovákiában, akár Szlovéniában vagy Szerbiában tették, de Milanović vereségével valószínűleg nélkülözniük kell egy újabb potenciális térségi szövetségest, legalábbis egyelőre.

Kiemelt videóink