Nagyon gyorsan lezavarta a kampánynyitót Orbán

a papírt pedig körbe is osztották a jelenlévők között. Viszonylag hamar, kábé 45 perc alatt lezavarták a beszédeket, nagy újdonság sem Szijjártótól, sem Deutschtól, sem Orbántól nem hangzott el.

Orbán szerint a választás dönt arról, hogy merre mozdulunk el. „Ránk vár, hogy a Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot” – mondta, hozzátéve, hogy van még ennél nagyobb baj is: „Brüsszelben ma háborúpárti többség van, a politikát a háború logikája utalja”. Szerinte a NATO-főtitkár ukrán missziót akar felállítani, az európai vezetők belesodródtak, a háborút a sajátjuknak tekintik, és így is élik meg. Azt mondta, először sapkákról volt szó, aztán jöttek a szankciók, lőfegyverek, repülők, segélyek, újabb és újabb tízmilliárdok. „Pénz paripa fegyver, de a helyzet nem javul, sőt, egyre rosszabb”.

Egy lépésre vagyunk, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába, mondta. „Brüsszel a tűzzel játszik, amit csinál, az maga az istenkísértés”. Azt mondta, a világháborúkat az elején sosem hívták világháborúnak, de mégis az lett belőlük. „Ebből a háborúból ki kell maradnunk, ez nem a mi háborúnk, és nem akarjuk hogy Magyarország újra nagyhatalmak játékszerévé váljon. (...) Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán.”

Orbán szerint ha nem a Fidesz és a KDNP kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban. A háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták és Soros György hálózata dollármilliókat küld a háborúpárti baloldalnak, akik nem is rejtik véka alá, hogy a megbízóik igényei szerint kormányváltás akarnak. A baloldal Orbán szerint a nemzeti kormány helyett Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt szeretne.

A miniszterelnök szerint a választásokon meg kell védeni Magyarországot, a gazdaságot, a családokat, a gyermekeket. No migration, no gender, no war – idézte Orbán a párt választási manifesztumát.

Orbán Facebookján 800-an, a Youtube-on 600-an, a Fidesz Facebookján 400-an nézték a beszédet a felszólalás közepén.

Orbán szerint van egy kis bökkenő: Brüsszel felől veszély fenyeget. Hanyatlik, recseg-ropog az az Európa, amelyet úgy szerettünk, és amely iránt a kommunizmus alatt vágyakoztunk, mondta Orbán. „Ne kerteljünk: Brüsszelben baj van, nagy baj.”

A zöld átálllás katasztrófa, a gazdaság hanyatlik, az ukrán gabona tönkreteszi a mezőgazdaságot, a gyerekeket pedig át akarják nevelni és genderaktivisták kezére akarják adni, sorolta Orbán.

Mit lehet tenni? Orbán magyaráz: aki rosszul teljesít, és bajba sodorja a választókat, egy dolgot tehet: „veszed a kalapot és távozol. A brüsszeli vezetésnek mennie kell.” Ez magától nem fog megtörténi, ezért Orbánéknak kell megcsinálnia. Szerinte el kell foglalni Brüsszelt, félre kell tolni a bürokratákat, és kézbe kell venni a dolgokat.

A héten elindította a kampányt, és be is tiltották, utalt Orbán a betiltott konzervatív dzsemborira. Idézi a tiltás érvelését, miszerint a rendezvényt nem lehetett megtartani, mert az esemény célja, hogy egybegyűjtse a konzervatív politikusokat, akadémikusokat. A konzervativizmus múltja és jövője pedig kötődik a nemzet eszményéhez és a nemzeti függetlenség elvéhez. Ennél Orbán szerint csak az ügy végleges rendezése botrányosabb. A fellebbezésüket elmondása szerint két bíró dobta vissza, majd a harmadik bíró a belga miniszterelnök posztja után ugyanarra a fellebbezést elfogadta.

Orbán folytatta a felsorolást: A baloldalhoz képest a minimálbér 3,5, az átlagbér 3-szorosára nőtt, megőrizték az átlagnyugdíj értékét is, visszaadták a 13. havi nyugdíjat, felére csökkentették a mély nélkülözésben élő magyarok számát, és ők számolják fel a szegénységet, amit a baloldal otthagyott maga után.

„Semmilyen hazudozás, bajkeverés nem írhatja felül az igazságot” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy 2010-ben a fele akkora volt a magyar gazdaság, mint most. ,,A magyarok ma jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de nem olyan jól, mint szeretnének”.Az emberek ezt tudják, ezért szavaznak rájuk választásról-választásra. „Ne legyünk álszerények, ilyen munkával a hátunk mögött mi vagyunk ennek a választásnak a toronymagas esélyesei”. Azt mondta, ezért az esélyéért megdolgoztak.

Magyarország miniszterelnöke jó napot kívánt kedves barátainak. Elmondta, hogy húsz éve minden Európai választást megnyertek. „Mi vagyunk Magyarország és Európa legsikeresebb politikai közössége. Nem tűzhetünk ki kisebb célt, azt javaslom, nyerjük meg ezt is” – mondta Orbán Viktor, aki figyelmeztetett arra, hogy őrizzék meg a szerénységet, hiszen „alázat nélkül nincs győzelem”. Orbán szerint az ellenfelei azért nem tudják másfél évtizede megszerezni az emberek bizalmát, mert eljátszották a becsületüket, és megfeledkeztek az alázatról.

Orbán szerint a választási győzelem eszköz, amellyel szolgálhatják az embereket. Ezt teszik 14 éve. A bizalmat megőrizni, újra kiérdemelni nehéz feladat: ha nyerni akarunk világosan kell látnunk, és vállalnunk is kell, hogy kik vagyunk, mondta. Mi vagyunk azok, mondta Orbán, akik talpra állították a magyar gazdaságot, amit a Gyurcsány földbe vitt.

„Azt javaslom minden magyar választópolgárnak, hogy kizárólag azokra szavazzanak, akik a legkedvesebb mezhez, a nemzeti színhez és a címerhez hűségesek mindenhol” – mondta a listavezető. Szerinte a legfontosabb, hogy a jelöltjeik egytől-egyig szabadságharcosok, akikre számítani lehet.

„Amikor 1989 közepén a rendőrség be akart minket tiltani, a kommunizmus néhány hónappal később megbukott” – mondta Deutsch utalva ismét a hét eleji brüsszeli eseményekre. „Ez legyen figyelmeztetés és remény, ki-ki össze be magának. A kampány elkezdődött, munkára fel! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta.

Deutsch szerint hiába mondták, hogy az orosz-ukrán háború két szláv nép testvérháborúja, „Brüsszel szinte belevetette magát a konfliktusba”. Azt mondta, az EU-ból először csak sisakokat küldtek, majd fegyvereket, majd harckocsikat és vadászgépeket, most pedig már arról beszélnek, hogy miután vesztésre állnak a háborúban, előbb-utóbb katonákat fognak küldeni a háborúba. A háborúellenes állásponttal Magyarország magára maradt, de Deutsch szerint ez hasonló ahhoz, mint a menekültválság idején, ahol utólag úgyis kiderült, hogy a magyar kormánynak igaza volt

„Majd 5 év, 1789 nap, 43 ezer óra telt el a legutóbbi EP-választások óta. Erről akarok beszélni” – kezdte beszédét Deutsch, majd azzal folytatta, hogy a brüsszeli bürokraták fanatikus háborús agitátorokká váltak.

„Olyat, ami pár napja történt, olyat csak bolsevik diktatúrák csináltak” – mondta a leállított konferenciára utalva. Szerinte egy békés, tisztességes konferenciát akartak betiltani, karhatalmisták korlátjai mögé szorítani. „Még jó, hogy nem lövettek vagy bilincsben vitték el a konferencia résztvevőit. Brüsszel lett az új Moszkva”.

Szerinte azért akarták bezárni, mert ők a békéről beszélnek, békét akarnak, tűzszünetet és tárgyalásokat. A brüsszeliek viszont háborút akarnak, akár világháborút is. „Ez a különbség a józan európaiak és a brüsszeli hatalmaskodók között”. Azt mondta: „Ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy az erőszakoskodó, fenyegetőző rendőrök hol is vannak akkor, amikor migránsok százezreit ömlesztő embercsempészek ellen kellene fellépni, amikor fel kellene számolni a no-go zónákat”. Érdekesség, hogy pont a Fidesz engedett szabadon több mint 1500 embercsempészt tavaly, mert nem fértek el a börtönben.

Merthogy ez a Fidesz EP-kampánynyitója. A párt főpolgármester-jelöltje szerdán tartott kampánynyitót a Bálnában, de azon nem volt ott az EU-csúcson lévő Orbán.

„Két esztendővel ezelőtt a NATO-ban közösen meghúztunk egy világos vörös vonalat” – mondta Szijjártó. Ezen vonal alá azt írták, hogy a NATO nem lesz részese ennek a konfliktusnak. Szijjártó szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO és az oroszok között ne jöjjön létre közvetlen konfrontáció.

Két hete a külügyminiszter szerint megkezdődött ennek a vonalnak a kiradírozása. Azt mondta, a magyarok egyedül döntöttek úgy, hogy már a tervezésben sem fognak részt venni. Szijjártó azt mondta, hogy a hangulat drámaiságát jól mutatja, hogy most is megállítják a folyosókon, és kérik, hogy álljanak ellen a brüsszeli nyomásnak.

Mi magyarok nem akarjuk, hogy hazánk területén akciókat hajtsanak végre, mondta Szijjártó, aki szerint a többiek velünk ellentétben ezt akarják, és ezért be akarnak minket rángatni ebbe az őrültségbe. A következő pár hónap Szijjártó szerint erről fog szólni, és folyamatos lesz az országon a nyomás, hogy vegyünk részt a fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében.

Júniusban a háború vagy béke, sőt a világháború vagy a béke kérdésében fogunk dönteni a külügyminiszter szerint. Ahhoz, hogy Európába visszatérjen a reményt a béke iránt, egy szuverenista, jobboldali fordulat kell. „Június 9-én a béke színe a narancs, a béke neve a Fidesz” – mondta Szijjártó.

Szijjártó szerint világosan látni kell, hogy a háborús nyomás nem fog csökkeni, sőt, durván növekedni fog. Ennek több oka van, egyik hogy az európai politikai vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved. „Az elején azt hittük, hogy a Fortnite-ban élnek, de mára megállapítható, hogy a háborús pszichózis eluralkodott rajtuk, ők is azt hiszik, hogy háborúban állnak.Ez nem igaz, Európa nem áll háborúban”. A másik, hogy az európai politikai vezetők elrontották, rossz stratégiát választottak, ez súlyos károkat okoz az európai országoknak és embereknek, példaként a szankciókat és az energiaárakat is felhozta. „Miért nem ismerik be a hibáikat? Azért, mert a felismerés fontos kérdést vetne fel: Mi a következmény?” Szijjártó szerint a legjobb védekezés a támadás, a nyugati politikusok előre rohannak, ezzel minden eddiginél nagyobb veszélybe sodornák az Európai embereket. „A transzatlanti vezetők nagy része világháborús hangulatot szít”.

Szijjártó elmondta, hogy az elmúlt két esztendőben ki kellett gazdálkodniuk a háborús energiaárakat, mert a házakat fűteni kellett, az ipart pedig működtetni. Négyezer milliárd forint, a magyar GDP közel öt százaléka ment el erre, amit szerinte hasznosabb dolgokra is elkölthettek volna. Egyik feladat sem volt könnyű, de Szijjártó szerint meg tudták védeni a magyar emberek munkahelyeit, az energiaellátást és még a bajba kerülteken is segítettek.

Szijjártó szerint a nyomásgyakorlás és a zsarolási szándék ellenére is kívül tudták tartani Magyarországot a háborúból. Nem sodródtak bele a háborúba, pedig volt és van is rajtuk nyomás kívülről és belülről egyaránt. Szijjártó szerint azért tudtak ellenállni a nyomásnak, mert „mi magyarok egyetlenegy olyan lépést sem tettünk, amely belevitt volna a háborúba”. Említette, hogy a transzatlanti közösség tagjaként előfordult, hogy csak ők álltak ki a béke mellett.