İlham Əliyev: Nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország, India és Görögország felfegyverzi Örményországot

Azerbajdzsán nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország, India és Görögország felfegyverzi Örményországot – közölte İlham Əliyev azeri elnök az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián tartott beszédében.

„Nem ülhetünk arra várva, míg Franciaország, India és Görögország felfegyverzi ellenünk Örményországot. Ezt nyíltan és demonstratív módon teszik, sőt megpróbálnak ilyen módon valamit nekünk bizonyítani. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel” – mondta Əliyev.

Az azeri elnök szerint ezt világosan értésére adták az örmény vezetésnek, illetve „azon feleknek, akik ma igyekeznek kimutatni Örményország iránti gondoskodásukat”. „Amennyiben komoly fenyegetést látunk irányunkban, komoly intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni” – mondta az azeri államfő.

Beszélt a vitatott örmény-azeri határ kijelöléséről is. „A határ kijelölését az ismert elvek alapján kell elvégezni, de vannak olyan szakaszok is, amik mindkét félnek gondot jelentenek. Ezek főleg utakkal, biztonsági mechanizmusokkal és egymás területének mélységi megfigyelésével kapcsolatosak. Ezért találékonynak kell lennünk, és nem kell ragaszkodnunk egy vonalhoz, ami mentén aztán vak kiscicákként haladunk. A térképen futó vonalakat alapként kell vennünk, de olyan határban kell megállapodnunk, ami mindkét félnek biztonságos és kényelmes” – mondta Əliyev, miután Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bejelentette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését.

Örményország beleegyezett, hogy több falut visszaad Azerbajdzsánnak, ami mindkét ország szerint fontos mérföldkő a békemegállapodás felé vezető úton, miután a Szovjetunió összeomlása óta két háborút vívtak. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy Örményország visszaad négy, az országok közös határa közelében lévő falut, amik az 1990-es évek eleje óta „megszállás alatt” voltak. Ezt „régóta várt történelmi eseménynek” nevezte.

Əliyev a Nyugatot azzal vádolta, hogy az április elején Brüsszelben tartott uniós-amerikai-örmény találkozóval törésvonalakat akart teremteni a Kaukázus déli térségében. A történelemben még nem volt ehhez fogható találkozó szovjet utódállamok bevonásával, „ilyen találkozót még Ukrajnával, Georgiával (Grúziával) és Moldovával sem tartottak” – mondta.

Nikol Pasinján, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője április 5-én Brüsszelben találkoztak. Az Európai Bizottság akkor 270 millió eurós támogatást terjesztett elő Örményországnak a 2024-2027 közötti időszakra.

A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az 1000 kilométer hosszú közös (lezárt és megerősített) határ kijelölése.

Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket, de Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amiket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el. (MTI, Al Jazeera)