Az idei első negyedévben éves alapon a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP. Az előző negyedévhez képest 0,8 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése – közölte kedden a KSH.

A mai adatközlés napján publikálta a német statisztikai hivatal is a német gazdaság első negyedéves GDP-adatait (a német gazdaság folyamatai döntően hatnak a magyarra is). A német bruttó gazdasági termék az első negyedévben 0,2 százalékkal nőtt negyedéves alapon, vagyis szintén jelentős a javulás a most mínusz 0,5 százalékra korrigált tavalyi utolsó negyedév után.

Visszatérve a magyar számokra: az némiképpen meglepő, hogy a kiigazított adatok ennyivel haladják meg a nyers adatot, pláne annak fényében, hogy 2024 szökőév. Emiatt ugyanis arra lehetett számítani, hogy a nyers adat lesz nagyobb – hiszen egy nappal hosszabb a negyedév, mint 2023-ban volt.

A hivatal emellett visszamenően korrigált két negyedéves GDP-adatot: a tavalyi harmadik negyedévben az előzőhöz képest nem 0,8, hanem 0,9 százalékkal nőtt, az elsőben pedig 0,3 helyett 0,4 százalékkal csökkent, szintén negyedéves alapon, a GDP.

A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járultak hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése, közölte a statisztikai hivatal. Hogy az ipar milyen mértékben lassította a gazdasági kilábalást, azt még nem tudni, a KSH ugyanis úgy tette közzé a negyedévről szóló első GDP-becslést, hogy azt nem előzte meg a márciusi ipari statisztika publikálása.

A Portfolió arról ír, hogy a szakértők előzetesen 0,5 százalék körüli GDP-bővülést vártak, „a megnövekedett becslési bizonytalanságot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a KSH jelentése kis mértékű pozitív meglepetést okozott”. (A megnövekedett becslési bizonytalanságot az indokolja, hogy a KSH ettől az évtől a negyedév vége utáni 45 nap helyett már 30 nappal közli az első úgynevezett gyorsbecslését a GDP alakulásáról.)

A forint árfolyamára nem volt hatással az adatközlés, az euró ára kedden eddig szűk sávban, 391,1 és 391,8 forint között váltakozott.

A magyar gazdaság egy hosszan, 2022 tavasza óta tartó válságos, majd bő egyéves recessziós időszak után kezd magára találni. A tavalyi mínusz 0,9 százalékos éves GDP-változással Magyarország régiós sereghajtó lett, bár Orbán Viktor a 2023-as évet a recesszió elleni harcnak szentelte.

A tavalyi magyar recesszió uniós szinten is az egyik legjelentősebb volt, csak a finn, luxemburgi, észt és ír gazdaság teljesített rosszabbul, míg a közép-európai térségből a magyaron kívül csak az osztrák és a cseh gazdaság esett vissza, de közülük a csehek a tavalyi utolsó negyedévben már 0,2 százalékkal növekedtek (az év végi osztrák GDP ugyanúgy nem változott, mint a magyar). Ha pedig azt nézzük, hogy 2022-höz képest hogyan teljesítettek az európai gazdaságok tavaly, a mi mutatónknál csak Ausztria és Írország produkált rosszabbat (az írek egy brutális, 9,4 százalékos tavalyelőtti növekedés után estek vissza tavaly 3,2 százalékkal).