„Annyit tudok, hogy az Időkerék értékmegőrző elbontásra került. Hogy ez mit jelent, azt nem tudom” – mondja Herner János, az ország EU-csatlakozását szimbolizáló Időkerék megalkotója. A nyolc méter magas, ötven tonnánál nehezebb, a Műcsarnok mögött felállított szerkezetet minden év szilveszter éjszakáján átfordították volna, hogy újra peregni kezdjenek a homokszemek. (Amik nem is homokszemek voltak, hanem páramentes, mesterségesen előállított üveggranulátum szemcséi.)
Az Időkeréknek évek óta hűlt a helye, és ami azt illeti, az EU-tagságunk is hagy némi kívánnivalót maga után.
2004. május 1-jén az éjszakai órákban én is ott voltam a Műcsarnok mögött. Az Időkerék körül egy műfűvel borított rögtönzött kis VIP-központot alakítottak ki a politikusoknak és az újságíróknak, ott sürgölődtek a korszak politikai és egyéb celebjei, Schmuck Andor, Magyar Bálint, Csillag István, Horn Gábor, Persányi Miklós, de ott volt Kepes András, Dés László és Jancsó Miklós is. (A névsorból is látszik, a nemzet egysége már a kétharmados Fidesz előtt is nem létező fogalom volt, Orbán Viktor Dublinban volt, Fábry Sándor helyett más ütötte az idő múlását szimbolizáló gongot, de Herner állítja: voltak ott jobbosok is. „Hogy a Schmuck faszi hogy került oda, azt nem tudtuk megfejteni a későbbiekben sem” – mondta.) De ott voltak a nagykövetek és maga Medgyessy Péter miniszterelnök is, akinek beszédét lélegzet-visszafojtva vártuk, mivel friss volt még az útelágazásos nyelvbotlás, és egy EU-csatlakozás mi, ha nem útelágazás? (Végül visszatérés lett Európába, nem útelágazás.)
Az Időkerék ötlete a nyolcvanas évekből származik, eredetileg egy acélsínen haladva 64 év alatt végiggurult volna a Felvonulási téren, de – mivel már akkor is mélygarázst terveztek oda, ahol végül lett is – ezt nem engedélyezték. Maradt hát az átfordítható verzió. Az ezredfordulóra kellett volna elkészülnie egy kétezer négyzetméteres parkkal együtt, ebből lett 2004 és műfű. (Magyar Bálint még a Horn-kormány végnapjaiban szerelmesedett bele a kerékbe, csakhogy jött a kormányváltás.)
Az Időkerék átadása után úgy tűnt, a politikusok válláról leesett egy mázsás súly, potom kétszázvalahány millióból fel tudtak mutatni valamit az EU-csatlakozásra, a többi nem számít.
Az első, kezdetleges információs táblát szinte rögtön ellopták, így a turistáknak sokáig fogalmuk sem volt, hogy mi az, amit látnak. A második tartósabb volt, a bontás megkezdésénél is a helyén volt. Már ha egyáltalán közel merészkedtek, mert Medgyessy és a többi politikus távozásával a műfüvet is elvitték, így járdán megközelíthetetlen volt, ha esett, sártenger vette körül.
Az Időkerék átadása után sem lehetett tudni, ki üzemeltesse azt. A Magyar Turizmus Rt.? A Kincstári Vagyoni Igazgatóság? A Miniszterelnöki Hivatal? Az ötletgazda Khronos Alapítvány? Az Időkerék tulajdonosa végül a KVI, majd jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett, a szellemi tulajdonjog, a védjegy az alapítvány birtokában maradt.
Közben többször is megállt a szerkezet, egyébként már az átadás évében is. Volt, hogy néhány milliméteres lyukat kerestek egy hatvantonnás tárgyon, azért az nem félórányi meló.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!