Orbán megígérte, hogy 2026-ig befejezi a Budapest-Belgrád ráeső részét – mondta a szerb elnök Hszi Csin-ping társaságában

Szimbolikus dátumra esett Hszi Csin-ping kedd esti érkezése Szerbiába: aznap volt 25 éve, hogy a NATO kötelékében repülő amerikai vadászgépekről öt bomba találta el Kína belgrádi nagykövetségét, ami miatt három kínai újságíró életét vesztette, húsz ember pedig megsérült.

Látványos fogadtatás, több tucatnyi aláírás

A szerb sajtóban részletesen foglalkoztak azzal, hogyan várják Belgrádban Hszi Csin-pinget: rengeteg kínai zászlóval, óriási rendőri készültséggel, Mig 29-es vadászgépekkel, énekléssel, kultúrműsorral, Alekszandr Vucsics által személyesen felszolgált borral, nem túlzás azt állítani, hogy mindennel is.

A szerbek 30 új megállapodás aláírását tervezték előzetesen, főleg infrastrukurális és innovációs beruházásokról. Hszi és Vucsics áttekintették a két ország együttműködési lehetőségeit a szabadkereskedelem, az ipar, a mesterséges intelligencia, a katonai biztonság, a kultúra, az egészségügy, a légitársaságok és a 2027-es belgrádi Expo terén. Érintették a kínai és szerb belügy- és igazságügyminisztériumok közti együttműködést is, sőt, általánosságban is, „Ukrajnától Gázáig" átbeszélték egymással a világ nagy dolgait.

A kétoldalú tárgyalások után a két vezető közös sajtótájékoztatón méltatta egymást, és az előbb említett területeken kialakított előremutató, megroppanthatatlan, testvéri kapcsolatokat. Az újságírói kérdések által meg nem zavart sajtótájékoztatón Hszi többek között azt is bejelentette, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás július 1-jén életbe lép a két ország között, szerbiai tudósokat képeznek majd Kínában, 300 szerb fiatal tanulhat majd Kínában a következő 3 évben.

Vucsis a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Orbán megígérte neki, hogy 2026-ig a magyar fél is befejezi a Budapest-Belgrád vasútvonal ráeső részét.

Kína nem felejt

Ma a lebombázott nagykövetség helyén Európa egyik legnagyobb kínai kulturális intézete található, ami nemcsak Kína növekvő balkáni jelenlétének erőteljes szimbóluma, hanem a Peking és Belgrád szemében a Nyugat okozta tragédia és vélt megaláztatás jelképe is. Az új épületnél minden évben megemlékeznek a tragédiáról, a Szerbiába látogató kínai tisztségviselők rendszeresen ellátogatnak ide.

A nagykövetség bombázását egyébként a mai napig emlegetik magas rangú kínai tisztviselők, visszatérő kommunikációs panel, ha a liberális demokráciák értékeit akarják megkérdőjelezni. A tragédia a kínai kollektív emlékezet része maradt, és rengeteg összeesküvés-elmélet terjeng arról, hogy az Egyesült Államok szándékosan bombázta le a nagykövetséget, annak ellenére, hogy mind a NATO, mind az USA határozottan cáfolta ezt. Az biztos, hogy az 1999-es események értelmezése a mai napig formálja az amerikai-kínai kapcsolatokat: míg az USA-ban a közvélemény jórészt elfeledkezett a Belgrádban történtekről, a két ország közötti modern kapcsolatok lábjegyzeteként tekint a bombázásra, kínai szempontból a nemzeti megaláztatás egyik szimbóluma. A kínaiak döntő többsége a mai napig úgy tekint a belgrádi nagykövetség lebombázására, mint szuverén kínai területek elleni szándékos támadásra.

Hszi Csin-ping sem felejt

Kedden a Politika című szerb lapban egy Hszi Csin-ping által jegyzett írás jelent meg, amiben a szerb-kínai kapcsolatok fejlődésének hosszas méltatása mellett maradt hely arra is, hogy a NATO-nak odaszúrjon egy kicsit: „Ma huszonöt évvel ezelőtt a NATO szemérmetlenül lebombázta a jugoszláviai kínai nagykövetséget, megölve három kínai újságírót - Shao Yunhuant, Xu Xinghut és Zhu Yinget. Ezt soha nem szabad elfelejtenünk. A kínai nép nagyra becsüli a békét, de soha nem fogjuk megengedni, hogy egy ilyen tragikus történet megismétlődjön. A kínai-szerb barátság, amelyet honfitársaink vérével kovácsoltunk, megmarad a kínai és a szerb nép közös emlékezetében, és arra ösztönöz minket, hogy nagy léptekkel haladjunk előre."

A szerb-kínai kapcsolatok folyamatosan bővülnek

Kína gyors balkáni terjeszkedésének legkirívóbb példája Szerbia, egyáltalán nem véletlen, hogy Hszi európai turnéjának második állomása volt. Bár a kínai kapcsolatok bőven a jugoszláv korszakra nyúlnak vissza, a 2017-ben megválasztott Aleksandar Vucsics elnök alatt több milliárd dollárnyi kínai befektetés áramlott Szerbiába, kínai vállalatok bányákat és gyárakat finanszíroznak országszerte, miközben további milliárdos infrastrukturális hitelekből utak, hidak és új létesítmények épültek. Washington és Brüsszel figyelmét is felkeltő döntéseivel a szerb kormány drónokat és rakétavédelmi rendszereket vásárolt Kínából és több ezer arcfelismerővel felszerelt megfigyelőrendszert a Huaweitől. Mindeközben a szerb egyetemek építgetik a kínai akadémiai kapcsolataikat, és két Konfuciusz Intézet is megnyitotta kapuit Szerbiában.

Végezetül azt is ki kell emelni, hogy Szerbiában Hszi minden szempontból kedvezőbb légkörre számíthatott, mint a hét elején Franciaországban. Alekszandr Vucsics szerdán kijelentette, hogy Tajvan Kína részét képezi, Hongkong is Kína belügye, a meglehetősen NATO-ellenes szerb lakosság pedig élénk hallgatóságot jelentett Hszi NATO-ellenes kritikáinak, jó hangulatban veheti tehát Magyarország felé az irányt.