Parragh László szerint ha eltörölnék a kamarai hozzájárulást, felmerülne a kérdés, hogy mennyire függene az Iparkamara a kormánytól

„Én mindig a cégek nevében beszélek. A félreértés az lehet, hogy a kamarában sokszor ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, mint a gazdaságpolitikusok. Nem arról van szó, hogy én felvezetem a kormány döntését vagy tesztelem a közvéleményt. Hanem, hogy világosabban, konkrétan fogalmazhatok. Nekem kevésbé kell populistának lenni, nyugodtak fogalmazhatok szakmaibban. Valójában ez a feladatom” - nyilatkozta a Népszavának Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKKI) elnöke, aki szerint az ország egymillió vállalkozásánál sokféle érdeket kell figyelembe venni. Példát is hozott:

„A kata, mint adó, 70-80 ezer kisvállalkozásra volt kitalálva. Azzal, hogy végül 450 ezer munkavállaló katás lett, az azt jelentette, hogy a többi 4 millió munkavállaló adóit és járulékait meg kellett volna emelni ahhoz, hogy az ellátórendszerek, az egészségügy, a nyugdíjrendszer működőképesek maradjanak. Ebben az esetben egyik oldalon védenem kell a mikrovállalkozót, míg a mérleg másik oldalán ott a makrogazdasági egyensúly, amire szintén tekintettel kell lenni. Ez a kamara elnökének a felelőssége.”

Válaszolt a sokakat érdeklő kérdésre is, miért nem törlik el a kamarai hozzájárulást, amelyért cserébe a vállalkozók nem sok mindent kapnak.

Parragh szerint a „gazdasági szereplők védelme, képviselete, szakértői munkát, felméréseket, kutatásokat igényel, ezek mind-mind komoly pénzekbe kerülnek.” Az Iparkamara elnöke szerint eltörölhetnék ezt és mondhatnák, hogy azt az ötmilliárd forintot utalja át nekik a költségvetés adófizetői forintokból, „de akkor felmerül a kérdés, hogy mennyire függenénk a kormánytól. Ez kézi vezérlés felé vihetne bennünket.”Hozzátette azt is: szerinte a cégek a többszörösét kapják vissza a hozzájárulásuknak.

Parragh úgy véli, a magyar gazdaság a korábban vártnál lassabban lábal majd ki a recesszióból, „mert a gazdaság minden szereplője, a vállalkozások és a munkavállalók egyaránt óvatossá váltak az elmúlt évek sokkjai miatt.”

A munkaerőhiánnyal kapcsolatban az Iparkamara elnöke azt mondta: a helyzet olyan értelemben romlani fog, hogy „a társadalmi fejlődés eredményeként a kétkezi munkára egyre kisebb a fogékonyság.” Parragh szerint bizonyos munkakörökre nagyon nehéz munkaerőt találni Magyarországon, aminek az egyik oka az, hogy egyre többen szeretnék, hogy a gyermekük fehérgalláros munkavállaló legyen, másrészt a demográfiai helyzet sem segít: a magyar népesség csökken, az idősek száma viszont nő.

Parrag úgy véli: „vannak még hazai tartalékok, de ezek korlátosak.”